Erős robbanás volt szerdán a líbiai Bengáziban, a külügyminisztérium egy ottani épülete előtt, és súlyos anyagi kárt okozott – jelentették szemtanúk. Feltehetően egy autóba rejtett pokolgép robbant. Az AFP szerint egyelőre nem tudni, hogy a detonációnak vannak-e áldozatai. Éppen egy éve ezen a napon Bengáziban az amerikai konzulátus elleni támadásban meghalt az Egyesült Államok líbiai nagykövete és három másik amerikai diplomata.
Közben az AP gyorshírben jelentette, hogy öngyilkos merénylet történt Egyiptomban, a Sínai-félszigeten is. Négyen meghaltak, amikor a merénylő pokolgéppel megrakott járművével nekihajtott az egyiptomi biztonsági erők főhadiszállásának – közölte később az állami tévé. Több mint tíz ember megsebesült a támadásban.
Biztonsági tisztviselők szerint az Egyiptom és a Gázai övezet közötti Rafah határvárosában lévő egyszintes épület összeomlott. A merénylő nagy sebességgel vezette neki autóját a háznak. A Sínai-félszigeten az iszlamista Mohamed Murszi elnök július 3-i megbuktatása óta megsokszorozódtak az egyiptomi hadsereg elleni támadások, merényletek.
Fotó: AFP / Abdullah Doma
Az Egyesült Államok elővigyázatossági lépéseket rendelt el külföldi létesítményei számára a 2001. szeptember 11-i terrortámadás 12. évfordulója előtt, hogy megvédje azokat egy esetleges újabb támadástól – közölte a Fehér Ház. Obama elnök előzőleg találkozott belbiztonsági tanácsadójával, Lisa Monacóval, aki az elmúlt hónapokban számos megbeszélést szervezett azért, hogy garantálni tudják a biztonságot a támadások évfordulóján.
A Fehér Ház kiemelte, hogy a tavaly szeptember 11-én, a líbiai bengáziban lévő amerikai konzulátus ellen végrehajtott támadás odahaza is érzékelhetővé tette annak valóságát, hogy az Egyesült Államoknak milyen kihívásokkal kell szembenéznie a világban. A 2012-es támadás az első jelentések szerint egy Nyugat-ellenes tüntetésből indult ki, később derült ki, hogy iszlám szélsőségeseknek az évfordulóhoz igazított, kitervelt terrorcselekményéről volt szó.
Az amerikai kormány utóbb hónapokon át védekezni kényszerült a bengázi incidens kezelésével kapcsolatban, miután bírálói azt állították, hogy – Obama újraválasztási esélyeinek védelmében – szándékosan igyekezett kisebbíteni a támadásról kapott hírek jelentőségét.
Túl sokáig volt biztonságpolitikai prioritás a terrorizmus
Ezt Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő mondta az MTI-nek. Szerinte 2001. szeptember 11. után túl sokáig volt a biztonságpolitika fő kérdése a terrorizmus, az a gazdasági válság előjeleiről is elterelte a figyelmet. Közben a terror elleni háborúkban elfáradt a nemzetközi közvélemény, ezzel magyarázható, hogy a szíriai helyzetet is közönyösen nézi a nemzetközi közösség.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutató Központjának vezetője szerint szerencsétlen módon az amerikai republikánus politikát alapvetően meghatározta a terrorizmus elleni háború, azt a Bush-kormány összekötötte az amerikai külpolitikai törekvésekkel, és belementek az afganisztáni és az iraki háborúba.
A terror is globális
Tálas Péter szerint Afganisztán abból a szempontból jelent kudarcot, hogy azt gondolták: ha Afganisztánt elfoglalják, megsemmisítik az al-Kaidát, leszámolnak a globális terrorizmussal. Kiderült, hogy nem lehet – mondta a szakértő, kifejtve, hogy a terroristák ugyanolyan globálisan próbálnak tevékenykedni, mint bármely más globális szervezet.
A nemzetközi terrorizmusnak a globalizáció hatására új központjai alakultak ki. Tálas Péter szerint erre fel kell készülni, azt kell megnézni, hol vannak olyan lehetséges helyek, amelyek alkalmasak arra, hogy ott gyökeret verjenek terrorszervezetek. A terrorizmusra is hivatkozva olyan háborút indítottak el Irakban, amely alapvetően aláásta a nemzetközi jog és az Egyesült Államok hitelességét is.
Az, hogy most “közönyösen nézzük”, mi történik az arab világban, hogy száztízezer szíriait már megöltek a polgárháborúban, az annak is következménye, hogy a nemzetközi közösség már elfáradt a terrorizmus elleni háborúkban – mondta Tálas Péter. Szerinte a nemzetközi közvélemény bizalma is jelentősen csökkent a nagyhatalmak, különösen az Egyesült Államok iránt.
A terror globális, szervezetei nemzetiek
A szakértő kitért arra, hogy az elmúlt években politikai szlogenné vált a globális terrorizmus, de a terrorszervezetek “messze túlnyomó többsége” nemzeti jellegű. Európában a legtöbb terrorcselekményt a szeparatisták követik el – hangsúlyozta. Magyarország soha nem tartozott a terrorfenyegetett országok közé, és ez az elmúlt tizenkét évben sem változott – emelte ki.
Ezzel együtt Magyarországot is érintette a terrorizmus elleni harc azon pozitív hozadéka, hogy a terrorlehárítás a technikáit, a védekezési módszereit, a felderítési eszközeit tekintve jelentős fejlődésen ment keresztül szerte a világon, így Magyarországon is, illetve teljesen új terrorelhárítási infrastruktúra épült ki – tette hozzá.
A szakértő ugyanakkor megjegyezte: fontos, hogy az országnak legyen hatékony terrorelhárító képessége, az viszont nem szerencsés, hogy “csak” terrorelhárító központnak neveznek egy olyan központot, amely “láthatóan és természetesen” a szervezett bűnözéssel is foglalkozik. Tálas Péter úgy véli, a TEK-et “szervezett bűnözés és terrorelhárító központnak kellett volna elnevezni.
Így semmiféle kommunikációs nehézség nem lenne, és a legitimitásának legkisebb megkérdőjelezése sem merülne fel”. Tálas Péter kitért arra, hogy az afganisztáni magyar misszió a Magyar Honvédségnek hasznos volt, a titkosszolgálatok és a terrorelhárítási szervek nemzetközi együttműködésébe is jól bekapcsolódott az ország.
