Az oslói politológiai kar dékánja megerősítette, a 77 ember lemészárlásáért elítélt norvég férfi felvette a kapcsolatot az egyetemmel, de még bizonytalan valóban folytathat-e tanulmányokat az intézményben. Elvi lehetőség lenne, rá, hogy egy elítélt tanulhasson, de a keretfeltételeket a börtönigazgatók határozzák meg – tette hozzá Ole Peter Ottersen. A raboknak természetesen tilos a bejárás az egyetem épületébe, mert az biztonsági aggályokkal járna.
Breivik ugyanakkor nem fejezte be a középiskolát, ami meggátolja abban, hogy bármilyen felsőoktatási intézményben tanulmányokat kezdjen. Arra viszont van lehetősége, hogy távoktatásban egyes tárgyakat elvégezzen. A hír hallatán több egyetemi oktató is világossá tette: a tömeggyilkossal való személyes érintkezés minden formáját elutasítják.
A szélsőségesen jobboldali, mindenekelőtt iszlámellenes nézeteket valló Breiviket 21 évi börtönbüntetésre ítélték, miután az oslói kormányszékház közelében 2011-ben autóba rejtett pokolgépet robbantott, majd Utoya szigetén gépfegyverrel mészárolt le táborozó fiatalokat. Breivik beismerte a tömeggyilkosságot, amelyet könyörtelennek, de szükségesnek nevezett, s azt mondta, a muzulmán gyarmatosítástól akarta megvédeni a Nyugatot.
Breiviknek az ítélet szerint egyébként “preventív fogságban” kell töltenie büntetését, a norvég törvények szerint az effajta ítéletek esetében a bűnözők tovább tarthatók börtönben, amennyiben a hatóságok úgy találják, hogy veszélyt jelentenek a társadalomra. Jogi szakértők korábban nem zárták ki, hogy Breivik börtönben éli le élete hátralevő részét.
Naplójegyzet, terrorista kézikönyv, propaganda
Akciója előtt a tettes Andrew Berwick álnéven tette fel az internetre éveken át írt, „Európai függetlenségi nyilatkozat – 2083″ című kiáltványát, amelyben keveredik naplójegyzet, terrorista kézikönyv, történelmi hivatkozás és politikai propaganda.
A tettes feljegyzéseket készített a támadás 2009-ben megkezdett konkrét előkészületeiről, a fegyver- és robbanóanyag-beszerzésekről, a célba veendő európai országokról. Elsődleges célpontként a kormányzó norvég szocialista-szociáldemokrata párt éves tanácskozását jelölte meg, de végül a kormány székháza és a Norvég Munkáspárt nyári tábora mellett döntött. 2002-ben elindított „marxistavadász” keresztes hadjáratában egyetlen korlátot szabott magának, azt, hogy „az európai multikulturális elit” elleni harc mérlege nem haladhatja meg a „45 ezer halottat és az egymillió sebesültet” az „arányosság elve” értelmében.
