Plágiumgyanú árnyéka vetül Norbert Lammertnek, a Bundestag – a német parlament alsóháza – elnökének doktori dolgozatára – írta kedden a Die Welt című német lap.
A lammertplag.wordpress.com oldalon álnéven publikáló szerző 42 oldalon talált gyanús szövegrészeket a 224 oldalas doktori dolgozatban. Lammert azt a látszatot kelti, hogy ismeri a tárgyalt műveket, pedig csak másodlagos forrásokból merít, forrásmegjelölés nélkül. Ezt bizonyítja, hogy szövegében kimutathatók a másodlagos irodalomban előforduló tárgyi tévedések – ismertette a Die Welt az elemzés készítőjének véleményét.
Norbert Lammert, a konzervatív CDU politikusa a lapnak hangsúlyozta: legjobb tudása szerint dolgozott és tiszta a lelkiismerete. Hozzátette: meggyőződése szerint dolgozata megfelel a tudományos elvárásoknak, de amint értesült a munkájáról készült elemzésről, azonnal felkérte a bochumi Ruhr Egyetemet – ahol 1975-ben megszerezte doktori címét –, hogy vizsgálják ki az ügyet.
Lammert „A párton belüli akaratképzés helyi szervezeti struktúrái – Esettanulmány egy Ruhr-vidéki CDU-alapszervezet példáján keresztül” című dolgozatával a társadalomtudományok doktora címet szerezte meg a bochumi egyetem társadalomtudományi karán. A művet 1976-ban kiadta a CDU-hoz közel álló Konrad Adenauer Alapítvány.
Fotó: MTI / Soós Lajos
Az utóbbi években több német politikust fosztottak meg doktori címétől, köztük az Angela Merkel vezette konzervatív-liberális kormány két tagját. Karl-Theodor zu Guttenberg volt védelmi miniszter 2011-ben mondott le a doktori dolgozatával kapcsolatban felmerült és időközben beigazolódott plágiumgyanú miatt. Anette Schavan oktatási és kutatási miniszter pedig idén februárban távozott, miután plagizálás miatt visszavonták az 1980-ban szerzett doktori címét.
Ha már a példákat soroljuk, nem kerülhetjük meg Schmitt Pált sem, akinek a köztársasági elnöki címébe került, hogy 1992-ben írt doktori disszertációjának nagy része szinte szóról szóra megegyezik egy bolgár sportkutató által még a nyolcvanas években írt tanulmány szövegével.
Az első számú miniszterelnök-helyettes, Semjén Zsolt nem bukott bele a plágium vádjába: bár az ügyét vizsgáló ELTE megállapításai szerint a dolgozat készítője súlyos szakmai-etikai vétséget követett el, ugyanakkor sem az ELTE 1992-es tanulmányi és vizsgaszabályzata, sem az 1992-es, sem a 2012-es magyar törvények nem adnak lehetőséget, hogy bármilyen hivatalos eljárás induljon a megalapozatlanul kiállított egyetemi oklevél ügyében, így eljárásrend hiányában az egyetem részéről semmilyen következménye nincs az ügynek.
