Felmérések tanúsága szerint erősödik Lengyelországban az ellenzéki Jog és Igazságosság (PiS) párt népszerűsége, miközben jelentősen lassul a gazdasági növekedés az EU 2008 óta legjobb teljesítményt nyújtó országában. Ez idegesíti a befektetőket. A PiS elnöke, Jaroslaw Kaczynski nyíltan követeli néhány külföldi tulajdonú bank visszaállamosítását, egyúttal azt hangoztatja, hogy a termőföldeknek főleg lengyel gazdák kezében, a bíróságoknak pedig politikai irányítás alatt kellene lenniük.
A Financial Times szerint ez riadalmat kelt az unió más tagállamaiban, miután az Orbán Viktor által vezetett Magyarországgal kapcsolatban aggodalmak merültek föl a demokráciát illetően. A lengyel konzervatívok (ide sorolható a PiS) pedig modellt látnak a Fideszben – írta a lap, idézve egy lengyel diplomatát, aki szerint konzervatív honfitársai „el vannak ragadtatva Orbántól”.
Kaczynski pártja viharos és kérészéletű kormányzás (2005–2007) után kényszerült ismét ellenzékbe, ám két évvel a következő parlamenti választások előtt újból a lengyel belpolitika zenitjére került. A közvélemény-kutatások alapján hónapok óta megelőzi a kormányzó Polgári Platformot (PO), amire 2007 óta nem volt példa. Ez meglepő fordulat, a kormánynak gondot okoz középosztálybeli hívei lankadó lelkesedése és a váratlan mértékű gazdasági visszaesés.
Fotó: AFP / Janek Skarzynski
A Világbank csak 1 százalékra teszi a lengyel gazdaság idei növekedését, jövőre pedig 2 százalékot jósol. Ez alaposan elmarad az utóbbi évek mérőszámaitól, amikor Lengyelország az EU egyik leggyorsabban növekedő nemzetgazdaságával dicsekedhetett. Felmérések szerint azok közül, akik 2011-ben a PO-ra szavaztak, minden második már nem akar Tusk pártjára voksolni. Igaz, a többség inkább otthon maradna, nem szavazva egyetlen pártra sem.
„Egyfajta természetes kifulladás mutatkozik mind Tusk részéről, mind a párt soraiban – mutatott rá Eryk Mistewicz tanácsadó. – Nem arról van szó, hogy a PiS erősödött vagy vonzóbbá vál, hanem arról, hogy a Polgári Platform vonzereje gyengül.” Hétévi kormányzati szerep után a PO lankadni látszik, miután éles belső viták osztják meg. Ezek témája a mesterséges megtermékenyítéstől a bejegyzett élettársi kapcsolatig terjed.
Nyílt konfliktus robbant ki a párt konzervatív szárnya és a többiek között, miközben erőteljes nyomás nehezedik a párt által delegált sportügyi, szállítási, valamint oktatási miniszterre. Kaczynski pozícióját az is javította, hogy újabban mérsékelte nézeteit olyan témákban, amelyek elriasztották a politikai középréteghez tartozókat. Ilyen a 2010-es szmolenszki repülőszerencsétlenség, amelyben életét vesztette a fivére, Lech és a lengyel politikai elit csaknem száz tagja.
Az összeesküvés-elméletektől eltávolodva Kaczynski átváltott a gazdasági nacionalizmus témájára, amely sokkal inkább visszhangra talál egy olyan országban, amelyben 13,5 százalék a munkanélküliek aránya. Ismételten követelte a bankok „repolonizációját”, azaz visszaállamosítását (a bankok kétharmada külföldi tulajdonban van); a „lengyel földek lengyel kézbe” adását; egyúttal azt állítja, hogy a bíróságok „nem lehetnek mindenki mástól független testületek”.
„Készek vagyunk határozottan megvédeni a lengyel tulajdont a gazdaság stratégiai fontosságú ágazataiban” – jelentette ki a PiS elnöke. Elképzelései közül néhány, amellyel a kormányhoz akarja kapcsolni az állami intézmények egy részét, Orbán magyar miniszterelnök nézeteire emlékeztet. Kaczynski még azt is kijelentette, hogy Varsónak olyanná kell válnia, mint Budapest.
Tusk bízik benne, hogy pártja ismét magára talál a 2015. évi választások előtt. Kaczynski pozíciójának erősödése azonban arra készteti a befektetőket, hogy a korábbinál nagyobb figyelemmel kísérjék a lengyel belpolitikát – írta végezetül a Financial Times.
A PiS a Tavares-jelentés ellen
A Jog és Igazságosság párt határozattervezetet nyújtott be a varsói szejmben, amelyben támogatásáról biztosította az Orbán-kormányt az Európai Parlament (EP) által elfogadott Tavares-jelentéssel szemben – adta hírül a Rzeczpospolita című konzervatív napilap hétvégi számában.
A közvélemény-kutatások szerint jelenleg első helyen álló ellenzéki párt véleménye az, hogy a Tavares-jelentés „brutális támadás” Magyarország ellen, amelynek elfogadásával az EP túllépte hatáskörét. A határozattervezet szerint „a ma Magyarország ellen indított támadás holnap bármelyik más uniós tagállamot érhet”. A lengyel párt úgy véli, hogy a Magyarország elleni bírálatot a szuverén magyar politika, a keresztény értékeken és a család jogainak megerősítésén alapuló alkotmány váltotta ki. A PiS szerint az ilyen politika éppenséggel támogatást és nem elítélést érdemel.
