A fajtája szerint skót felföldi marha egy Locarno fölötti alpesi mezőn legelészett az év legtöbb hónapjában, élete alkonyát pedig Ermantigenben töltötte. Gazdája, Guido Leutenegger szerint Augustus késő öregkoráig nagyon barátságos jószág volt: hagyta, hogy a hátán lovagoljanak a gyerekek. „Ugyan az utolsó években látszott rajta, milyen gyenge, sosem szenvedett. Mégis el kellett altatnunk” – mesélte Leutenegger gazda.
A hétszáz kilós bika élete nem múlt el nyom nélkül: több mint kétszáz borjat nemzett.