A vádlottnak része volt több tömeggyilkosságban a nyugat-ruandai Kibuyéban. Az ítélet indoklásában elmondták, hogy informális vezető szerepet vitt az eseményekben, és automata fegyverrel maga is egy tömegbe lőtt. Gyilkosságban, gyilkossági kísérletben, gyilkosságra és emberrablásra való felbujtásban mondták ki bűnösnek.
Stanislas Mbanenande tagadta a vádakat, a bíróság álláspontja szerint azonban ebben az ügyben a tanúvallomásoknak döntő szerepük van. Jóllehet a gyászos események 19 évvel ezelőtt történtek, a tanúk képesek voltak a legapróbb részletekre, például egy ember külsejére visszaemlékezni.
Ez az első eset, hogy egy svéd bíróság népirtás ügyében ítéletet hozott. A vádlottat 2011 decemberében tartóztatták le. A hatóságok elutasították kiadatását Ruandának, minthogy svéd állampolgársággal rendelkezik.
Fotó: AFP
A ruandai polgárháború 1990-ben kezdődött, miután a tuszi kisebbség meg akarta dönteni a hutuk hatalmát. 1993-ben tűzszünetet kötöttek, koalíciós kormány alakult, de egy évvel később ismét kiújultak a harcok, sőt átterjedtek a szomszédos Zaire-ra is, ahol szintén polgárháborús állapotok uralkodtak. A polgárháború, népirtás és az ezeket követő menekültválságok során – a Wikipédia adatai szerint – kb. másfél millió ember halt meg.
A népirtásért felelősségre vonták a korábbi ruandai elnököt, és életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, de a Ruandai Nemzetközi Törvényszék (ICTR) munkája jelenleg is zajlik. A harcok 1994-ben véget értek, de Ruanda továbbra is érintett a zairei polgárháborúban.
Ruandában új koalíciós kormányzat alakult 2001-ben. 2003. márciusában új alkotmányt fogadtak el, amely egyenlő jogokat biztosít a két népnek, a parlamentben pedig fele-fele arányban jelöli ki a képviselőket.
