Az ENSZ emberi jogi főbiztosa sürgette a magyar kormányt, hogy vonja vissza azokat az alkotmánymódosításokat, amelyeket nemzetközi és regionális emberi jogi testületek széles körben bíráltak, úgy minősítettek, mint amelyek visszalépést jelentenek az emberi jogok védelmében, és aláássák az alkotmányosságot.
Navanathem (Navi) Pillay az ENSZ genfi székhelyű emberi jogi főbiztosságának honlapján kedden nyilvánosságra hozott nyilatkozatában üdvözölte a Velencei Bizottságnak (VB) a magyar alaptörvény negyedik módosításával kapcsolatos állásfoglalását, amely szerinte „megerősíti azokat az aggodalmakat, amelyeket a módosítások márciusi elfogadásakor fejeztünk ki”.
„A negyedik módosítás egészében további visszalépést jelent az emberi jogok védelme tekintetében. Ez komoly aggodalomra ad okot, nem utolsósorban azért, mert Magyarország korábban arról volt ismert, hogy ott az emberi jogok védelmének rendkívül fejlett rendszere alakult ki” – írta a főbiztos, hozzátéve, hogy Magyarországnak törekednie kell az emberi jogok védelme magas normáinak fenntartására.
Osztja az aggodalmakat
A főbiztos közölte, hogy osztja a VB aggodalmait a bírák függetlensége ügyében, megjegyezve, hogy az Országos Bírósági Hivatal politikai kinevezésű, rendkívül erős jogkörökkel bíró elnökének pozícióját a negyedik módosítás tovább erősítette, míg a bíróságok saját önkormányzó testületét, az Országos Bírói Tanácsot meg sem említik az alaptörvényben. A főbiztos véleménye szerint ez jelentősen aláássa az emberi jogok védelme szempontjából alapvető fontosságú bírói függetlenséget.
Pillay különösen aggasztónak minősítette azt a VB által ugyancsak kifogásolt módosítást, amely kizárja, hogy az Alkotmánybíróság saját korábbi, 2012 előtti határozataira hivatkozzék ítéleteiben. Ezzel összefüggésben megemlítette, hogy sok emberi jogi alapelv az évek során alakult ki és jelent meg az Alkotmánybíróság gyakorlatában, köztük például a halálbüntetés eltörlése, amelyet világszerte üdvözöltek, és amelyet mintául vettek több más országban.
Idézte a VB véleményét, amely szerint az alkotmányosság elleni támadás negatív hatással van a hatalmi ágak elválasztására, az emberi jogok védelmére és a törvények uralmára.
Kritika a sarkalatos törvények miatt
Ugyancsak üdvözölte a főbiztos a VB erős kritikáját a sarkalatos törvények széles körű használatára vonatkozóan, amelyeket „gyakran a parlament tagjai egyénileg terjesztenek elő, elkerülve így a kormányjavaslatokra előírt vizsgálatot”.
Kifogásolta továbbá, hogy a sarkalatos törvényeket kétharmados többséggel fogadják el, amely a jelenlegi kormánynak megvan, de a jövőben komoly problémát jelenthet, mert kisebb parlamenti többséggel rendelkező kormányok képtelenek lesznek megváltoztatni a jelenlegi többség által elfogadott szociális, pénzügyi, családjogi és egyéb törvényeket. A főbiztos egyetértett a VB-vel, hogy ez súlyos fenyegetés a demokráciára nézve.
A főbiztos megjegyezte, hogy a magyar kormány által a VB és az Európai Bizottság bírálatára válaszul előirányzott további alkotmánymódosítások „túlságosan csekély” engedményeknek tűnnek.
Pillay végezetül felszólította a magyar kormányt, hogy „komolyan foglalkozzon azokkal az észrevételekkel, amelyeket az elmúlt három évben nemzetközi emberi jogi szervezetek és olyan jelentékeny regionális testületek vetettek fel, mint amilyen a Velencei Bizottság”.
