A megbékélést egy nyilatkozat is kifejezheti, de ennek politikai szinten csak akkor van értelme, ha mögötte széles közös akarat áll – mondta Surján László a pozsonyi Új Szónak. A szerdán megjelent interjúban az európai parlamenti alelnök hozzátette: részéről megtörtént a bocsánatkérés, Stefan Hríb szlovák részről tette meg ugyanezt. „Most az a kérdés, hogy saját országunkban ezért megköveznek-e minket, vagy kiállnak mögöttünk elegen” – közölte.
Szerinte nincs értelme a sérelmi politika talaján az elmúlt időszak sebeit nyalogatni, ehelyett új világot kell építeni. Hangsúlyozta: ha másképpen is, de a szétszakítottság mindenkinek rossz. “Vegyük észre, nemcsak tőlünk vették el a Tátrát, a szlovákoktól is elvették a Balatont. Trianon, noha nekünk tragédia, másoknak örömünnep, valójában mindenkinek ártott” – mondta Surján László, akinek írását hétfőn közölte egy másik pozsonyi hetilap.
Surján László átadja a Charta XXI mozgalom díját Stefan Hríb szlovák újságírónak
Fotó: MTI/Földi Imre
Részben két nyelven, szlovák címlappal és magyar hátlappal jelent meg hétfőn a pozsonyi Tyzden (Hét), amely aktuális kiadásában mindkét nyelven közölte azokat az írásokat, amelyeket az európai parlamenti alelnök és a lap főszerkesztője, Stefan Hríb írt a szlovák-magyar viszony kapcsán egymásnak címezve. A megjelenés előzménye, hogy Surján László a lap főszerkesztőjét nemrégiben a megbékélés és együttműködés elismeréseként a Charta XXI mozgalom díjával tüntette ki.
Stefan Hríb a kitüntetés átvételekor a megbocsátás és az egymáshoz vezető utak keresésének szükségességéről beszélt a szlovák-magyar viszony összefüggéseiben. A Hét címoldalán az 1920-as párizsi békekonferencián a magyar delegációt vezető gróf Apponyi Albert képe látható, mellette Slováci, prepácte! (Szlovákok, bocsássatok meg) felirattal. A lap alternatív címoldalként szereplő hátlapján Eduard Benes volt csehszlovák államfő képe jelent meg a Bocsánat, magyarok! felirattal.
Surján László a „Baráti szavak Stefan Hríbnek” című cikkében a szlovák-magyar viszony összefüggéseiben azt írta: itt az alkalom, hogy építő párbeszéd kezdődjön. “Számunkra Trianon tragédia, a győzteseknek örömünnep. A feladat nagy: e két érzés közé kell hidat vernünk”. Hozzátette: míg a török időkben a magyar ember istenéhez fordulva, bűneit bánva kereste a kibontakozást, a 20. század “világiasabb légkörében csupán az igazságtalanságot tartottuk szem előtt”. Szembe kell nézni a kiegyezés utáni “erőszakos magyarosítással” és a Trianon utáni hibákkal is.
“Magyarázat lehet, mentség nincs hibáinkra, bűneinkre. Van miért megkövetni a szlovákokat, amit most meg is teszek, bár tudom, hogy ebben a kérdésben ugyanúgy nincs közmegegyezés, mint ahogy Miklosko kijelentése mögött sem volt” – írta a magyar politikus, arra utalva, hogy Frantisek Miklosko a Szlovák Nemzetgyűlés elnökeként a ’90-es években bocsánatot kért az 1945 és 1948 közötti időszak igazságtalanságaiért. Leszögezte: a megkövetés nem megaláz, hanem felemel, ez a múlt tehertételeitől való megszabadulás útja.
Martin Hanus, a Tyzden főszerkesztő-helyettese a lap weboldalán megjelent videójában azt mondta a Surján-írásról: nem várták, hogy Stefan Hríb Magyarországon mondott szavaival összefüggésben ilyen reakció születik. Hanus szerint a “bocsánatkérő” írás főként azért volt meglepetés, mert “olyan oldalról érkezett, ahonnét annyira nem várták volna”. Hozzátette: most azt várják, hogy az írás milyen reakciókat vált ki Magyarországon, vajon csend követi-e, vagy olyan párbeszédet vált ki, amely akár egy új korszak kezdetét is jelentheti.
