A jelentéstevő úgy vélekedett, a valódi kérdés az, hogy az Európai Parlament mennyire veszi komolyan az Európai Unió szerződésének 2. cikkében foglalt értékeket. A dokumentummal kapcsolatban a képviselő elmondta, vizsgálata szerint a Magyarországon végrehajtott reformok rendszerszintűek, ezt a magyar kormány sem vitatja. Tavares arra a következtetésre jutott, hogy a változások révén Magyarország távolodott a 2. cikk értékeitől.
Az unió szerződésének 2. cikke kimondja, hogy a szervezet az emberi méltóság tisztelete, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, az emberi jogok, köztük a kisebbségi jogok tisztelete értékeire épül. Tavares arra az álláspontra helyezkedett, hogy ha egy ország ilyen rendszerszintű változásokkal távolodik el az uniós alapértékektől, és ezt az irányt nem korrigálja, akkor az súlyos kockázatot jelent az alapvető értékekre, és a dolgok nem mehetnek tovább úgy, mint eddig. Válaszúthoz érkeztünk – fogalmazott a portugál politikus.
Nem a szankcionálási szándékon, hanem az uniós alapértékek érvényesítésén van a hangsúly abban a vitasorozatban, amelynek egyik fejezete ezen a napon zajlott le Brüsszelben – hangoztatta korábban kedden újságíróknak nyilatkozva.
Ez nem Magyarországról szól
Sophie in ‘t Veld holland liberális képviselő szerint a bizottság dolga nem az, hogy törvényszéket vagy esküdtszéket játsszon. “Ennek a kérdésnek most már más illetékes testületek előtt kellene lennie, ezért nagyon is javaslom, hogy hivatalosan is indítsuk el a 7. cikk első pontjában lefektetett vizsgálatot” – hangoztatta a politikus. “Ez nem Magyarországról szól, hanem arról, hogy Európa képes-e fenntartani saját értékeit”- hangsúlyozta in ‘t Veld, aki elismerte, hogy abban az értelemben valóban kettős mércét alkalmaz a vizsgálat, hogy eddig ilyen kezdeményezés nem volt, ugyanakkor rámutatott, hogy ez nem ok arra, hogy a múlt hibái megismétlődjenek.
Jogállam, vagy sem?
Bauer Edit, a szlovákiai Magyar Közösség Pártja EP-képviselője a jelentéstervezetben foglalt ajánlásokkal kapcsolatban azt a kérdést tette fel, hogy egy tagállam alaptörvénye elé helyezhetőek-e a Velencei Bizottság ajánlásai, valamint, hogy a javaslat készítője komolyan gondolja-e, hogy Magyarország nem jogállam, amikor azt írja, hogy a magyar hatóságok állítsák vissza a jogállamiságot.
Morvai Krisztina, a Jobbik képviselője a többi tagállam hasonló értékelését hiányolta, amelyre a dokumentumban Tavares utal. Morvai rámutatott, hogy az uniós szerződés 4. cikkelye elismeri a tagállamok egyenlőségét és nemzeti identitását, a jelentést pedig önkényesnek nevezte. Egyúttal felszólította a bizottságot, hogy hagyja abba az önkényeskedést, mert a magyarok többségének elege van abból.
Göncz Kinga szocialista EP-képviselő arról beszélt, hogy a vizsgálat nem csak Magyarországról szól, hanem az úgynevezett koppenhágai dilemmáról is, amelynek a lényege, hogy míg az unió a csatlakozási folyamatban a tagjelöltekkel keményen be tudja tartatni a csatlakozási feltételeket, a csatlakozás után viszont már nem sok eszközzel rendelkezik azok betartásának ellenőrzésére. A jelentés megállapításaiból Göncz a vallási közösségek egyházi státusának parlamenti elismerésével kapcsolatos bírálatot emelte ki. A szocialista politikus azt mondta, szerinte nem az a gond, hogy a parlament dönt-e erről vagy sem, vagy hogy hány szervezet vesztette el egyházi besorolását, hanem, hogy erről szerinte politikai döntés születik jogorvoslati lehetőség nélkül.
Van, aki szerint nincs benne semmi kivetnivaló
Frank Engel, aki a téma felelőse a Fideszt is tagjai között tudó Európai Néppártban, rámutatott, hogy egyes dolgokat többféleképpen is lehet értelmezni, és egyes jogászok semmi kivetnivalót nem találnak a magyar alkotmányos berendezkedésben, jogrendben.
Néhány rész támadható
Az alaptörvény negyedik módosításának nagy része összhangban áll vagy összeegyeztethető az európai normákkal és sztenderdekkel – részben, ha megfelelően értelmezik azokat -, néhány része támadható – derül ki a Martonyi János külügyminiszter által felkért külföldi szakértők jelentésének összegzéséből.
Francis Delpérée szenátor, a Louvaini Katolikus Egyetem emeritus professzora, a Nemzetközi Alkotmányjogi Akadémia elnöke, Pierre Delvolvé akadémikus, a Párizsi Panthéon-Assas Egyetem emeritus professzora és Eivind Smith, az Oslói Egyetem Közjogi és Nemzetközi Jogi Intézetének egyetemi tanára, a Norvég Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Intézetének elnöke, a Nemzetközi Alkotmányjogi Szövetség alelnöke által készített szakvélemény kedden jelent meg a külügyminiszter honlapján.
A szakértők szerint az európai normák és sztenderdek kapcsán támadható a kommunista rendszer alatt elkövetett bűnök el nem évülésének kimondása, amennyiben azok már korábban elévültek, a kommunista rendszer alatt tanúsított magatartásokkal kapcsolatos állításokra vonatkozó tűrési kötelezettség, valamint a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozása a magyar nemzet és a nemzeti közösség kapcsán, amely fogalmak nem elég világosak a szakértők szerint.
