A temetési menet útvonala szerint a 87 esztendős korában elhunyt Margaret Thatcher koporsóját a londoni parlament épületegyüttesétől először a brit királyi légierő központi londoni templomához szállítják. Innen lovak vontatta ágyútalpon viszik majd tovább a szertartás helyszínére, a Szent Pál-székesegyházba, az anglikán világegyház első számú londoni templomába.
Az útvonal mentén a brit fegyveres erők három fegyvernemének – szárazföldi hadsereg, királyi haditengerészet, királyi légierő – hétszáz katonája áll majd díszsorfalat, a koporsót pedig a Falkland-szigetekért 1982-ben Argentínával megvívott háború brit veteránjai viszik be a székesegyházba.
Andrew Chatburn őrnagy, az Udvari Hadosztály ceremoniális eseményekért felelős főtisztje, a szertartás megtervezésének első számú irányítója a BBC-nek elmondta, “életfontosságú” volt a ceremónia elpróbálása, mivel a részt vevő katonai egységeknek “meg kell ismerniük a terepet” ahhoz, hogy a szertartás napján minden az előre kidolgozott időrend alapján történhessen.
Margaret Thatchert a hivatalos brit protokoll alapján a “ceremoniális temetési szertartásnak” nevezett tiszteletadással búcsúztatják; ez a protokollsorrendben az állami temetés után következik. Hasonló szertartás keretében vettek búcsút 1997-ben Diana hercegnőtől, Károly trónörökös autóbalesetben elhunyt volt feleségétől, illetve Erzsébet anyakirálynőtől, II. Erzsébet királynő 2002-ben, 102 esztendős korában elhunyt édesanyjától.
A brit sajtó értesülései szerint Thatcher maga kérte, hogy halála után ne rendezzenek számára teljes állami temetést, vagyis ne ravatalozzák fel, és búcsúszertartása idején a légierő gépei ne hajtsanak végre tisztelgő repülést a temetési menet útvonala felett. Ez az a két fő mozzanat, amelyben a hivatalos állami temetés különbözik a ceremoniális temetéstől, ám közeli ismerőseinek beszámolói szerint Margaret Thatcher mindezt “pénzpocsékolásnak” tartotta, és kifejezetten kérte ezeknek az elemeknek az elhagyását.
