Az Európai Uniónak azonnali hatállyal alkalmaznia kell a rendelkezésére álló jelentős szankciólehetőségeket azon tagországok ellen, amelyek nem szállnak szembe a romákat érő diszkriminációval és erőszakcselekményekkel – áll az Amnesty International csütörtökön Londonban ismertetett állásfoglalásában. A jelentés többek között Magyarország kapcsán a romák ellen 2008 és 2012 között elkövetett súlyos erőszakcselekményekre utal.
A világ legnagyobb emberi jogi szervezete a közelgő Nemzetközi Roma Nap alkalmából 12 oldalas elemzést állított össze az EU roma lakosságának helyzetéről. Megállapítja, hogy az unió becslések szerint hatmilliós lélekszámú roma közösségének életminősége szinte minden humán fejlettségi mérőszám alapján messze elmarad az országos átlagoktól. Az AI adatai szerint az európai romák 80 százalékát fenyegeti szegénység, és a fiatal roma felnőtteknek mindössze a hetede fejezi be középiskolai tanulmányait.
Fotó: Shutterstock
A romák kényszerkiköltöztetése lakóhelyükről továbbra is inkább rendszeres gyakorlat, semmint kivétel számos EU-tagállamban, köztük Romániában, Olaszországban és Franciaországban. Csehországban, Görögországban és Szlovákiában szegregációs rendszerben folyik a romák oktatása, jóllehet ez ellentétes a faji diszkriminációt tiltó tagországi és uniós szintű jogszabályokkal. Magyarországon, Csehországban, Szlovákiában és Bulgáriában 120-nál több súlyos erőszakcselekmény történt 2008 és 2012 között romák ellen; előfordult lőfegyverrel vagy késsel elkövetett támadás és gyújtogatás is. A hatóságok és a rendőri erők sokszor ki sem vizsgálták alaposabban ezeket a támadásokat – áll az Amnesty International csütörtöki helyzetértékelésében.
A jelentés felidézi a Jobbik által 2012 augusztusában Devecseren szervezett megmozdulást. Az Amnesty International leírása szerint a tömegből többen romaellenes jelszavakat skandáltak, betondarabokkal és egyéb tárgyakkal dobálták meg a romák házait, ám a rendőrség nem akadályozta meg az erőszakcselekményeket, és a helyszínen nem történt őrizetbe vétel.
A szervezet szerint „nehezen hihető”, hogy EU-polgárok nem jutnak ivóvíz-szolgáltatáshoz, ám egyes roma településeken ez napi realitás, szerte a kontinensen. Szlovéniában például a helyi hatóságok csak azoknak biztosítják az ivóvízellátást, akik otthonukra vonatkozó meghatározott iratokat, például építési engedélyt mutatnak be. Ez azonban megkülönböztetés a romákkal szemben, akiknek sok esetben nincsenek ilyen dokumentumaik, és így nem jutnak hozzá a vízszolgáltatáshoz. Egy felmérés szerint az ország délkeleti részében lévő roma települések 20-30 százalékában nincs biztonságos ivóvíz-szolgáltatás – áll az emberi jogi szervezet jelentésében.
Az Amnesty International mindezek alapján felszólítja az Európai Bizottságot az EU rendelkezésére álló minden lehetséges eszköz bevetésére – beleértve a kötelezettségszegési eljárások indítását is – a roma lakosság elleni diszkrimináció és erőszak felszámolása érdekében. A szervezet felszólítja Brüsszelt arra is, hogy figyelje az EU-támogatások felhasználását, annak érdekében, hogy ne jussanak uniós források a romák vagy más közösségek emberi jogait sértő programokra.
A Zsidó Világkongresszus (WJC) elnöke eközben a Süddeutsche Zeitung című német lapban arról írt, hogy Magyarországon drámai mértékben emelkedett az antiszemita vagy romaellenes megnyilvánulások száma a 2010-es kormányváltás óta, és emiatt határozottabb kormányzati fellépést sürget.
