A 22 éves Zeng Jia nem kímélte pénztárcáját: megvette koporsóját, ami azonban nem is látszott a sok virágtól. Profi fényképészt bérelt, és azért is fizetett, hogy egy csapatnyi sminkes „halottra” fesse az arcát. Így feküdt egy órát kedvenc babájával, majd csatlakozott a gyászolókhoz.
Nagyapja temetése után jutott eszébe, hogy az emberek annyi időt és energiát ölnek bele egy gyönyörű gyászszertartásba, mikor az elhunyt már nem is tudja értékelni a sok törődést. „Tudni akartam, hogy az emberek mit gondolnának rólam, úgyhogy addig szerveztem meg a saját temetésem, amíg ki tudom élvezni.”
Elmondása szerint a halál „megtapasztalásával” még jobban értékeli az életet. „Olyan jó érzés volt élni, miután kimásztam a koporsóból.”
