Életfogytig tartó szabadságvesztésre változtatta a kassai bíróság a város népbírósága által 1948-ban Csatáry László ellen hozott halálos ítéletet – erősítette meg az MTI-nek Milan Filicko, a kassai kerületi ügyészség szóvivője. A népbíróság ítéletének megváltoztatásáról azért döntöttek, hogy az egykori ítélet „végrehajtható” legyen. A hatályos szlovák jogrend szerint ugyanis nincs halálbüntetés. A kassai népbíróság 1948. június 8-án egy egynapos perben ítélte halálra a „fasiszta megszálló és kollaboráció” bűntettében bűnösnek talált Csatáryt.
Az ítélet megváltoztatása után most annak kézbesítése következik – mondta az MTI-nek Milan Filicko. Ezt a szlovák igazságügyi tárca intézi a két ország közötti jogsegélyszolgálat keretében. Az ítélet kézbesítésének visszajelzését követően a kassai kerületi bíróság nemzetközi elfogatóparancsot adhat ki, akár néhány „néhány héten belül”.
Egy korábbi jogi elemzés szerint legalábbis kérdéses, hogy kiadható-e Csatáry László. Ha a bíróság az elfogatóparancsot azért adná ki, hogy Csatáry Szlovákiában töltse le az 1948-as ítéletből adódó büntetését, nem járna sikerrel, mivel a hatályos magyar jogszabályok nem teszik lehetővé, hogy egy Magyarországon állandó lakhellyel rendelkező magyar állampolgárt kiadjanak. Csak arra nyílna lehetőség, hogy az érintett Magyarországon töltse le büntetését.
Az elfogatóparancs az elemzés szerint olyan újonnan felfedezett tettek okán is kiadható, amelyeket az 1948-as ítéletet hozó népbíróság nem vizsgált. Ebben az esetben azonban csak akkor válna indokolttá a kiadatás, ha ezek kapcsán a magyar hatóságok nem indítottak volna vizsgálatot az érintett ellen, ám ebben az esetben – a specialitás alapelve alapján – kizárólag ezekért a tettekért vonhatná felelősségre a szlovák bíróság Csatáryt.
Közben Csatáry László ügyével összefüggésben folytatódik a nyomozás a háborús bűntettben elkövetett bűnrészesség bűncselekménye elkövetésének gyanúja miatt – közölte a szóvivő. Az eljárás egy tavaly augusztusi feljelentés alapján indult. Azt vizsgálják, megalapozottak-e azok az állítások, hogy Kassán 1945. január 10-én az államhatalom képviselői ok nélkül letartóztattak, majd fogva tartottak egy 17 éves kassai férfit, akit később kényszermunkára Németországba deportáltak.
Csatáry László a náci bűnösök után nyomozó Simon Wiesenthal Központ (SWC) állítása szerint 1944 tavaszán az akkor Magyarországhoz tartozó Kassán rendőrparancsnokként kulcsszerepet játszott több mint 15 ezer zsidó Auschwitzba deportálásában. Efraim Zuroff, az SWC jeruzsálemi irodájának vezetője jelentette fel 1944-es, majd később 1941-es deportálások miatt. A Budapesti Nyomozó Főügyészség alaptalannak minősítette Zuroffnak azt az állítását, miszerint Csatárynak köze lehetett az 1941-es deportálásokhoz.
A 97 éves Csatáry László kezdettől fogva tagadja bűnösségét, ugyanakkor – mint korábban megírtuk – vannak ellene bizonyítékok. Csatáry László saját aláírásával ellátott dokumentumokat, egykori feletteseinek és a deportálások túlélőinek egybehangzó tanúvallomásait mutatta be Szita Szabolcs és Csősz László történész, valamint Gellért Ádám nemzetközi jogász. Az már most látszik, hogy esetében jóval több, az egykori gettóparancsnok tevékenységéről beszámoló dokumentum és kutatási anyag van, mint a Képíró-ügyben, ahol a nemzetközi jogász szerint mindössze egy tanúvallomásra épült a vád.
Gellért Ádám beszámolt arról, hogy az adatok összegyűjtése hónapokon át zajlott, a dokumentumokat pedig többek közt az állambiztonsági szolgálatok levéltárában, szlovák, amerikai és hazai levéltárakban keresték. Többek közt ekkor találták meg azt a dokumentumot is, ami egy intézkedő rendőr elmarasztalásáról szól, amiért nem motozta meg az általa igazoltatott zsidókat. A jelentést Csatáry László írta, szerepel rajta az aláírása is.
A Képíró-ügyet is jól ismerő, háborús bűnökre szakosodott nemzetközi jogász – az ő nevéhez fűződik a Lex Biszku megalkotása – hangsúlyozta, a nemzetközi jogszabályok szerint már egy bűnös parancs továbbítása is háborús bűnnek számít, Csatáry László pedig nem csupán továbbította, hanem személyesen ellenőrizte és túl is teljesítette a parancsok végrehajtását. A népirtás vádja nem áll meg az esetében, hiszen ez a nemzetközi jogi fogalom ebben az időszakban még nem létezett, éppen a második világháborús etnikai tisztogatások következményeként hozták létre pár évvel később, így Csatáryt valószínűleg egyéb háborús bűnök elkövetésével vádolják majd meg. Ilyen esetekben az elkövető beosztása sem igazán fontos, sokkal inkább az számít, milyen és mekkora mértékű befolyása volt az események alakításában – tette hozzá.
