“A testvéreink (a venezuelai vezetők) alapos vizsgálatot fognak lefolytatni, de én szinte biztos vagyok abban, hogy Chávezt megmérgezték” – idézte szombaton a venezuelai média Evo Morales szavait. A bolíviai elnök úgy fogalmazott, hogy “a birodalomnak” – vagyis az Egyesült Államoknak – minden eszköze megvan ahhoz, hogy kormányok és politikai vezetők hatalmának megdöntését, a kapitalizmus elleni társadalmi mozgalmak elfojtását szövögesse. Amikor nem sikerül neki, a politikai vezetők életére tör, mint ahogyan történt szerinte Jasszer Arafat palesztin vezetővel is.
Hasonló összeesküvési elméletekről Hugo Chávez is beszélt halála előtti hónapokban, miután kiderült, hogy daganatos betegségben szenved. Sőt, még ő figyelmeztette Moralest arra, hogy nagyon körültekintőnek kell lennie. Tavalyelőtt decemberben a venezuelai elnök “nagyon furcsának” mondta azt, hogy az utóbbi időben több latin-amerikai vezetőnél állapítottak meg daganatos megbetegedést. Előtte kapott szárnyra az a hír, hogy Christina Fernández de Kirchner argentin elnök is rákban szenved, de később kiderült, hogy vaklárma az egész. Hugo Chávez mindenesetre élt a gyanúperrel, hogy “valakinek sikerült kifejlesztenie a célzott rákfertőzés eljárását”, de – mint mondta – erre csak ötven év múlva, vagy még később derül majd fény. Emlékeztetett arra, hogy a múlt század negyvenes éveiben amerikai kutatók Guatemalában végeztek biológiai kísérleteket, az ottani lakosok százait fertőzve meg vérbajjal (szifilisz).
“Mindez, természetesen, csupán elméleti síkon mozog, de nagyon-nagyon furcsa, hogy mindnyájan rákban betegedtünk meg” – mondta korábban Chávez, utalva akkoriban arra, hogy daganatos betegségben szenvedett Luiz Inácio Lula Da Silva leköszönt és Dilma Rousseff hivatalban lévő brazil államfő, illetve Fernando Lugo paraguayi elnök is (az utóbbi kettőnek sikerült legyőznie a betegséget). “Óvatosnak kell lenni, Evo. Evo, vigyázz magadra!… Correa vigyázz magadra!” – üzente akkoriban a venezuelai államfő Evo Morales bolíviai és Rafael Correa ecuadori elnöknek. Majd emlékeztetett egyik beszélgetésére Fidel Castro volt kubai vezetővel, aki ugyancsak a titkos fertőzés veszélyére figyelmeztette őt.
A bolíviai elnök korábban azt állította, hogy külföldi – köztük magyar – zsoldosok merényletet terveztek ellene. Az állítólagos az összeesküvés valódi hátteréről nem sokat tudni, de néhány hete a magyar állampolgársággal is rendelkező Tóásó Előd és további 38, terrorizmussal vádolt személy perén megjelent a súlyos beteg Gary Prado Salmón tábornok, aki 1967-ben elfogta Ernesto Che Guevara argentin-kubai gerillavezért. A kerekesszékben közlekedő idős tábornok – aki korábban úgy nyilatkozott, hogy a hatalmon lévő baloldali kormány valójában Che egykori elfogása miatt akarja őt bebörtönözni.
Az ügyben eljáró vezető ügyész közölte, hogy a vád olyan bizonyítékokat fog előterjeszteni, amelyek egyértelműen igazolják, hogy a vádlottak fegyveres akcióval meg akarták osztani az országot. Soza egy nyilatkozatban utalt Győri Enikő magyar külügyminisztériumi államtitkár bolíviai tárgyalásaira is, és kijelentette, hogy országa biztosítja a vádlottak jogait.
A magyar államtitkár előzőleg azt kérte a bolíviai hatóságoktól, hogy tartsák tiszteletben Tóásó Előd emberi jogait, és büntetőjogi felelősségre vonására “ésszerű időben, politikai befolyástól mentesen, egy tisztességes eljárás során és a nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségekkel összhangban kerüljön sor”. Bolíviai kommandósok 2009. április 16-án a helyi ellenzék fellegvárának számító Santa Cruz egyik szállodájában lelőtték a bolíviai-magyar-horvát állampolgárságú Rózsa Flores Eduardót, az erdélyi Szovátáról való Magyarosi Árpádot és az ír Michael Martin Dwyert.
A horvát-bolíviai állampolgár Mario Tadicot, valamint a román és magyar állampolgársággal is rendelkező Tóásó Elődöt letartóztatták. A bolíviai hatóságok azt állítják, hogy terrorcsoportot számoltak fel, amely Evo Morales elnököt is meg akarta gyilkolni. Az akció két túlélőjét azóta is fogva tartják, holott a bolíviai törvények értelmében három év elteltével mindkettőjüket szabadlábra kellett volna helyezni, mivel ennél hosszabb ideig senki nem tartható előzetes letartóztatásban.
