Nagyvilág

Megfejelték a Nobel-díjat

Adományozó hangulatba kerültek a web milliárdosai, tizenegy tudóst dollármilliókkal jutalmaztak.

Mark Zuckerberg, a Facebook alapítója, Szergej Brin, a Google társalapítója és az orosz befektető, Jurij Milner hozta létre a Breakthrough Prize in Life Sciences alapítványt, amely ezentúl minden évben kiosztja az új tudományos elismerést, a szervezetettel megegyező nevű díjat (Breakthrough Prize in Life – Díj az élettudományokban elért úttörő eredményekért).

Az alapítvány munkáját Arthur Levinson, az Apple és a Genentech elnöke vezeti, s tagja még Szergej Brin felesége, Anne Wojcicki, aki egy biotechnológiai vállalkozás alapítója (23andMe) és szponzorként szerepel még Zuckerberg felesége, Priscilla Chan – írja a Wall Street Journal.

Az új díj célja, hogy ösztönözze a biológiai és orvostudományi kutatásokat. Ezután évente legalább öt tudósnak kell megkapnia, mindig az előző év díjazottjainak ajánlására. A jutalom személyenként hárommillió dollár (2,2 millió euró, körülbelül 600 millió forint), szemben a Nobel-díjjal, amellyel tavaly „mindössze” 900 ezer euró járt.

Az ötletgazda Jurij Milner volt, aki tavaly már életre hívott egy fizikai díjat. A szintén hárommillió dollárt érő elismerést azok kapják, akiknek egy tudományos áttörés köszönhető, vagy egy kutatási területen új irányt szabtak.

A díj, amellyel 3 millió dollár jár

Most pedig következnek a biológia kutatói. „A tudósok csodálatos emberek, akik a nyilvánosság számára többnyire láthatatlanok maradnak” – mondta Milner. Hangsúlyozta még, hogy az egyik legfontosabb feladat megtartani a fiatal kutatókat a tudomány területén. Az orosz üzletember úgy látja, hogy egyre szorosabb a kapcsolat a számítógép-tudomány és az orvostudomány között, szerinte egyfajta fúzió megy végbe a tudós mérnökök és a tudós orvosok munkája során.

„A társadalomnak több hősre, több tudósra, több kutatóra, több mérnökre van szüksége” – jelentette ki Mark Zuckerberg a San Franciscó-i díjátadón.

Az egyik díjazott, Eric Lander a New York Times-nak azt nyilatkozta, jó ötletnek tartja, hogy a társadalom figyelmét a tudományra irányítják. Az elismerés azt üzeni, hogy a kutatás „izgalmas, fontos, klassz dolog, és a jövőnkért van”.

Arthur Levinson alapítványi elnök szerint a cégalapítók és befektetők szövetsége szokatlan a Szilícium-völgyben. A brit Guardian című lapban hangsúlyozta, hogy a díjjal a kutatásra és a kutatókra akarják ráirányítani a figyelmet, hiszen az alapkutatással foglalkozó tudósok alig kapnak elismerést, pedig ők igazi hősök.

Hogy mennyire igaza van, bizonyítja, hogy Cornelia Bargmann idegkutató a brit újságnak bevallotta: ez az összeg olyannyira túllépi a normális kereteit, hogy még ötlete sincs, mire fogja költeni.

Az idén tíz Amerikában és egy Japánban dolgozó tudóst jutalmaztak február végén.

Az első tizenegy díjazott::
  • Cornelia I. Bargmann – neurobiológus, a gének, az agy és a viselkedés kapcsolatát kutatja
  • David Botstein – genetikus , a géntérkép felhasználásával foglalkozik
  • Lewis C. Cantley – a PI 3-Kinase (enzimcsoport) felfedezése
  • Hans Clevers – Wnt szignálút vizsgálatáért, ami felelős lehet a tumorok kialakulásáért
  • Napoleone Ferrara – a véredényképzés mechanizmusa a rák és a szembetegségek terápiájában
  • Titia de Lange – a telomerek (a kromoszómát alkotó DNS-szál két végén található rövid szakaszok, védik a DNS-t) kutatója
  • Eric S. Lander – a Humán Genom Projekt egyik vezetője
  • Charles L. Sawyers – a rákos gének és azok célzott gyógyítását kutatja
  • Bert Vogelstein – tumort okozó gének kutatása
  • Robert A. Weinberg – a rákért felelős első gén felfedezője
  • Shinya Yamanaka – a sejtek átprogramozásáért tavaly már Nobel-díjat kapott tudós

 

 

Ajánlott videó

Olvasói sztorik