A Németországból, Franciaországból, Olaszországból, Svájcból és Dél-Afrikából érkezett környezetvédők hozzáláncolták magukat a benzinkutakhoz, s három tonna jeget szórtak szét a töltőállomás területén. Egy jegesmedvét ábrázoló hatalmas bábut helyeztek el az egyik kút tetején, az azon lévő Shell-logót pedig letakarták egy molinóval, amelyen az a felirat volt látható: “Az arktiszi olaj túlságosan veszélyes!”
Kumi Naidoo, a Greenpeace International vezérigazgatója, aki ugyancsak Davosban tartózkodik, a hírügynökségeknek adott nyilatkozatában figyelmeztetett arra, hogy a Royal Dutch Shell arktiszi olajfúrási tervei rendkívül kockázatosak nem csupán a befektetők, hanem a környezet és a Föld klímája számára is. Utalva a világ közvéleményének ezzel kapcsolatos aggodalmaira, úgy fogalmazott: itt az ideje annak, hogy az olajvállalat feltegye magának a kérdést: “Érdemes emiatt kockáztatnunk hírnevünket a világban?”.
Az Északi-sarkvidék iránti lelkesedés akkor ívelt fel, amikor az amerikai geofizikai intézet (USGS) 2008-ban bejelentette, hogy becslése szerint ebben a térségben található a bolygónkon még felfedezésre váró olajtartalékok 22 százaléka. Csakhogy kiderült: itt a lelőhelyek többsége a partoktól és a parti infrastruktúrától távol található, s a tenger mélyéről, szélsőséges körülmények között, a sarki éjszakában kell kitermelni a szénhidrogént, miközben a sodródó jég korlátozza és drágítja a fúrásokat. Több cég is ráfizetett már, a Shell pedig a zord körülmények miatt kénytelen volt többször meghosszabbítani rendkívül költséges észak-alaszkai fúrásainak időtartamát.
A környezetvédők szerint ráadásul a rendkívül sérülékeny sarki ökorendszerben súlyos következményekkel járna egy gáz- vagy olajszivárgás, illetve más technológiai hiba. A Greenpeace az elmúlt hónapokban megsokszorozta a fúrások elleni akcióit.
