A brit lakosság körében „minden eddiginél nagyobb a kiábrándultság” az EU-val szemben, ezért a brit kormány újra akarja tárgyalni viszonyrendszerét az unióval. A cél az, hogy Nagy-Britannia egy olyan Európai Unió tagja legyen, amelynek központi eleme az egységes piac, és amelyben az egyes tagállamok kormányai elsősorban saját nemzeti parlamentjeiknek tartoznak beszámolással – mondta David Cameron.
Ha erről az új viszonyrendszerről megszületik a megállapodás, azt a brit kormány népszavazásra terjeszti, „nagyon egyszerű” választási lehetőséggel: a választóknak arról kell majd dönteniük, hogy a kialkudott új viszonyrendszer feltételei alapján továbbra is az Európai Unióban kívánják-e látni Nagy-Britanniát, vagy inkább kiléptetnék az országot az EU-ból – tette hozzá a brit kormányfő.
A kormányfő szerint a népszavazást a 2015-ben kezdődő parlamenti ciklus első felében kell megtartani. Ez azt jelenti, hogy a referendumot legkésőbb 2017 végéig megtartják, ha a Liberális Demokratákkal koalícióban kormányzó Konzervatív Párt megnyeri a 2015-ben esedékes választásokat. A 2010 óta ellenzékben politizáló Munkáspárt ugyanis elveti az EU-tagságról szóló népszavazást.
Sodródás a kijárat felé
Cameron kijelentette: ha az Európai Unió nem hajtja végre a London által szükségesnek ítélt reformokat, akkor felmerül az EU kudarcának veszélye, és ebben a helyzetben Nagy-Britannia „a kijárat felé sodródhat”.
Cameron szerint az EU fennmaradására a legnagyobb veszélyt nem a változtatások szószólói jelentik, hanem azok, akik az „új gondolkodásmódot eretnekségként bélyegzik meg”.
„Hosszú történelme során Európa már megtapasztalhatta, hogy vannak olyan eretnekek, akikről kiderült, hogy igazuk van” – fogalmazott a brit miniszterelnök. Hozzátette: a brit választók megítélése szerint az Európai Unió által célba vett politikai integráció már „messze túlmegy” azon szinten, amelyben még jól éreznék magukat.
Cameron és Barroso – Fotó: MTI / Olivier Hoslet
David Cameron szerint a britek az EU-ban zajló változásokból csak annyit látnak, hogy „szerződés szerződést követ”, megváltoztatva a hatásköri egyensúlyokat a tagországok és Brüsszel között, és mindehhez soha nem kérik ki a véleményüket. Cameron szerint a britekben felmerül azt a kérdés is, hogy mit jelent az euróövezet fenntartása érdekében mélyülő integráció egy olyan ország számára, amely nem tagja az eurózónának.
Se vele, se nélküle?
A miniszterelnök felhívta a figyelmet ugyanakkor a kilépés kockázataira is, mondván: ha Nagy-Britannia kivonulna az EU-ból, az unióban hozott döntések továbbra is alapvető hatással lennének a brit gazdaságra, csak éppen Londonnak már semmiféle beleszólása, vétójoga nem lenne e döntésekkel kapcsolatban.
Cameron ugyanakkor alig burkolt célzást tett arra is, hogy az EU-nak szintén érdeke a brit követelések figyelembevétele. Kijelentette: Nagy-Britannia Európa egyik legerősebb hatalma, a liberális gazdasági reformok egyik hajtóereje, és nélküle „egészen másfajta Európai Unió” alakulna ki. „Nehéz lenne vitatkozni azzal az érvvel”, hogy Nagy-Britannia távozásával jelentősen zsugorodna az EU befolyása – fogalmazott a brit kormányfő.
Párizs: fociklubban nem rögbizünk
Laurent Fabius francia külügyminiszter a France Info francia hírrádióban elmondta: „Természetesen mi is támogatjuk, hogy a britek pozitív javaslatokat tegyenek Európának, de nem csinálhatunk egy à la carte Európát”. Hozzátette: „Tegyük fel, hogy Európa egy labdarúgóklub. Miután beléptünk a klubba, nem mondhatjuk, hogy most akkor rögbizzünk.”
„A napokban brit üzletemberekkel tárgyaltam, és azt mondtam nekik: ha Nagy-Britannia kilép az Európai Unióból, mi leterítjük önök előtt a vörös szőnyeget” – fűzte hozzá ironikusan a francia diplomácia vezetője. Fabius a brit miniszterelnöknek a G20-ak 2012. júniusi mexikói csúcstalálkozón francia üzletemberek előtti kijelentésére utalt. Cameron ugyanis azt hangoztatta: vörös szőnyegen várja az új francia adópolitika elől menekülőket.
Kivételes partner
Pierre Moscovici gazdasági miniszter a BFM hírtelevízióban elismerte, hogy „Nagy-Britannia a kezdetektől fogva kivételes partnere volt az Európai Uniónak, egy adott pillanatban visszatérítést kért, amely még mindig létezik, nem lett tagja a schengeni övezetnek, ugyanakkor nagyon hasznos (tag)”.
Moscovici szerint „az európai szellemhez” hozzátartozik, hogy „tiszteletben tartja a sokszínűséget”. „Európa a sokszínűség egysége – hívta fel a figyelmet a tárcavezető. – Én egy egységes Európáért küzdök, egy megkülönböztetett Európáért, ahol egyesek gyorsabban haladnak, mint a többiek.”
Nem járható út az à la carte Európa
Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke a Deutschlandfunk német közszolgálati rádiónak nyilatkozva hangsúlyozta: többek között Nagy-Britannia ellenállása miatt nem sikerült az EU-t hatékonyabbá, átláthatóbbá és demokratikusabbá tenni. „Éppen azokat terheli igen nagy felelősség a reformok elhúzódásáért, akik mindig Európára mutogatnak.” David kritikája az Európai Unióról nem is a huszonhetek közösségének szól, hanem saját pártja euroszkeptikus szárnyának – tette hozzá.
A német szociáldemokrata politikus a Twitteren is bírálta a brit kormányfő beszédét. „Cameron à la carte Európája nem járható út” – írta a közösségi portálon megosztott üzenetében, hozzátéve, hogy nem szabad elveszni az uniós szerződésekről szóló vitában, hanem a gazdasági növekedés beindításával és a munkahelyteremtéssel kell foglalkozni.
