A neve ellenére nőstény madár tetemét néhány napja találták meg kedvenc telelőhelyén, egy spanyolországi természetvédelmi területen, Madridtól mintegy tíz kilométerre délre, a Manzanares-folyó partján. Halálának okát nem sikerült megállapítani, mert más állatok már félig felfalták a tetemet – közölte a Freiburgi Természettudományi Múzeum csütörtökön. Az 1999 májusában kikelt fehér gólyát ugyanazon év július 5-én látták el műholdas nyomkövetővel.
Az azóta gyűjtött adatok szerint Max életében jóval több mint 60 ezer kilométert repült, költözései alkalmával általában 100 és 300 kilométer közötti távolságokat tett meg naponta, de kedvező hátszél esetén 400, sőt olykor 500 kilométernyit is sikerült repülnie egyetlen nap alatt.
Az első nyolc év teleit még Észak-Afrikában, Marokkóban töltötte, de aztán Spanyolországot választotta úticéljául. Telente a Sureste természetvédelmi parkban tanyázott, bár éjszakára gyakran berepült a spanyol főváros Vallecas nevű negyedébe.
Először 2002-ben, háromévesen költött, és azóta is minden évben sikerrel felnevelt pár fiókát, összesen 31-et. Az évi átlag 2,8 fiókával Max termékenysége jóval meghaladta a svájci gólyák átlagát, amely 1,7 fióka évente.
Svájc legismertebb gólyája emellett hosszabb életkort ért meg, mint legtöbb fajtársa. Svájcban csak minden ötödik gólya éri meg az ivarérettséget.
A madarat Max Bloesch tornatanárról nevezték el, aki évtizedeken át küzdött a fehér gólyák védelméért. Csak három év után derült ki, hogy nőstény példányról van szó, de a nevén már nem változtattak.
