Az Európai Unióban (EU) mindennaposnak számítanak a gyűlöletből elkövetett bűncselekmények – hívta fel a figyelmet az EU alapjogi ügynöksége (FRA) kedden közzétett jelentésében. Gyűlöletből elkövetett bűncselekménynek számít, amit nemzetiség, faj, bőrszín, vallás, fogyatékosság vagy szexuális irányultság alapján követnek el.
Az FRA közleménye szerint az uniós tagállamok politikai döntéshozóinak határozottabban kellene fellépniük a bizonyos etnikai csoportokkal szemben széles körben elterjedt előítéletek ellen. Az EU országai tesznek ugyan erőfeszítéseket a diszkrimináció és az intolerancia leküzdéséért, mégis vannak arra utaló adatok, hogy a helyzet nem javult – mutatott rá az ügynökség.
A jelentés szerint a rasszista indíttatású túlkapások áldozatai leggyakrabban romák és fekete-afrikaiak. A fajgyűlöletből végrehajtott bűncselekményeknek túlnyomórészt romák esnek áldozatul többek között Csehországban, Lengyelországban és Görögországban, míg Máltán főleg afrikaiak, Finnországban és Dániában pedig szomálik az ilyen támadások célpontjai.
“Ez aláássa az egyenjogúság és a diszkriminációmentesség alapvető demokratikus elveit. A gyűlöletből elkövetett bűncselekmények így nemcsak egyedül az áldozatnak ártanak, hanem az adott etnikai csoport minden tagjának – akik közül sokan attól tartanak, esetleg ők lehetnek a következő áldozatok -, valamint a társadalom egészének” – magyarázta a jelentés által idézett Morten Kjaerum, az FRA igazgatója.
A bécsi székhelyű ügynökség szerint az ilyen bűntények áldozatai és szemtanúi sokszor vonakodnak attól, hogy a történtekről feljelentést tegyenek, így sok eset rejtve marad. A dokumentum az adatgyűjtésről szólva megállapította, hogy 13 tagállamban – többek között Spanyolországban, Portugáliában, Írországban, Olaszországban, Görögországban, Magyarországon, Bulgáriában és Szlovéniában is – csak “korlátozott statisztikák” álltak rendelkezésre a témában. A közlemény szerzői megjegyezték, hogy Romániában például teljesen hiányoztak az ilyen típusú bűncselekményekre vonatkozó adatok. Hozzátették: a legteljesebb listát Nagy-Britanniától, Finnországtól, Svédországtól és Hollandiától kapták. A francia, német, osztrák és belga adatok jók ugyan, de nem kimerítő mélységűek – olvasható a jelentésben.
“Amennyiben a bűnügyi igazságszolgáltatás nem veszi figyelembe, hogy milyen motiváció áll egy bűntett mögött, akkor az egyenértékű azzal, mintha megsértené az emberi jogok európai konvencióját” – mutat rá közleményében a FRA.
