A magyar kormány ellen az a vád, hogy saját javára módosította a választási törvényt címmel számolt be hétvégi számában az előzetes választási regisztráció alkotmányban rögzítéséről a Le Monde.
A vezető francia liberális napilap szerint a hétfői alkotmánymódosításról egyetlen kép fog megmaradni: az LMP képviselői által a kormánypárti sorokra szórt papírfecniké, ami az 1947-es kékcédulás választáson történt csalásokra utal. A tudósító, Joelle Stolz megemlítette: a Fidesz azon magyarázata, hogy a külhoni és a külföldön élő magyarok választójogának biztosítása érdekében van szükség a regisztrációra, az ellenzék pártjait más-más okokból nem győzte meg. A Jobbik ismét a cigányokat vette célba, amikor úgy vélte, hogy a szavazatvásárlás problémája nem oldódik meg a regisztrációval, míg a baloldal inkább azt kifogásolta, hogy az új törvénnyel a kormány ki akarja szűrni a tartózkodók és a bizonytalanok széles táborát, akik az utolsó pillanatban adhatják le protestszavazataikat.
A lap szerint a felmérések azt mutatják: a legutóbbi választásokon részt vettek negyede nem fog feliratkozni. „Márpedig azok, akiknek nincsen internetük, sem lehetőségük arra, hogy kifizessenek egy utazást, a leginkább érintettek a szociális támogatások csökkentésében, amelyet két éve kezdett meg a mindent erejét a középosztályra összpontosító Orbán-kormány” – hangsúlyozta a lap.
A szerző kitért arra a törvényjavaslatra is, amely szerint kanadai mintára a magyar államkötvényekbe 250 ezer eurót beruházni hajlandók állampolgárságot kaphatnának, valamint azt is megjegyezte: az ellenzék potenciális szavazótáborának lemorzsolódásához vezethet az is, hogy az ellenzéki pártok nem képesek összefogni.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című konzervatív német napilap a magyar gazdaság helyzetéről közölt elemzést szombati számában. A Magyarország jutalmazni szeretné a befektetőket című írásban a szerző, Michaela Seiser a 250 ezer euró értékű magyar állampapír vásárlásáért cserébe ajánlott kedvezményes tartózkodási engedély tervével kapcsolatban megjegyezte, hogy aki megszerzi a magyar állampolgárságot, az egyben az EU polgára is lesz. Az elképzelés kínai indíttatásával összefüggésben kifejtette: Magyarország tavaly óta erősebben támaszkodik Kínára, a stratégiai partnerként kezelt ázsiai ország vezetése nagyszabású beruházásokat helyezett kilátásba. A kelet-közép-európai régió „egykori éllovasa” azonban így is „súlyos gazdasági válsággal küzd, és nemzetközi pénzügyi segítségre van szüksége”.
Magyarország „gyakorlatilag hat éve stagnál, és voltak recessziós időszakok is”, ugyanakkor a befektetők „a vártnál kevésbé csalódottak”, hiszen az állampapírok 40 százaléka külföldi kézben van, ami minden korábbinál magasabb arány – tette hozzá a FAZ szerzője. Az IMF/EU-hitellel kapcsolatban kifejtette: az ügy egy éve napirenden van, de megállapodás nem jött létre. Elemzőket idézve hozzátette, hogy az esetleges megállapodás a kormány vereségének tűnhet, de a hitelre nincs is annyira égetően szükség, mint 2008-ban, mert a devizatartalékok révén a finanszírozás 2013 közepéig biztosított, a magas infláció pedig a kormánynak kedvez, „Orbán így valószínűleg megúszhatja az IMF nélkül”.
