Az EU hivatalos közlönyében megjelent lista szerint a harmincnál több érintett cég és intézmény között van az Iráni Nemzeti Olajvállalat (NIOC) és fiókcégei, valamint az Iráni Nemzeti Földgázvállalat (NIGC) és más, az olaj finomítását, forgalmazását és szállítását felügyelő intézmények. Kiterjednek a szankciók az energiaügyi és az olajipari minisztériumra is.
Az EU feketelistájára került Madzsid Namdzsu energiaügyi miniszter, az indoklás szerint azért, mert “tagja a nemzetbiztonsági főtanácsnak, amely kidolgozza Irán nukleáris politikáját”.
Csaknem minden tranzakciót megtiltanak az európai és az iráni bankok között. Az exporthitelek tekintetében eddig csak a közép- és hosszú távú biztosítások voltak tiltottak, most azonban a tilalmat kiterjesztik a rövid távú biztosításokra is.
Tilos lesz ezentúl iráni gáz vásárlása, valamint megtiltja az EU szénhidrogén-energiahordozók szállítására alkalmas új hajók eladását Iránnak, és befagyasztja harmincnégy további jogi személy – iráni vállalat, illetve kormányhivatal – Európában elérhető vagyonát. Az Iránba szállítható alapanyagok közül most tilalom alá helyezik a grafitot, az alumíniumot és az acélt.
A tagállamok kormányai megállapodtak hétfőn az iráni távközlési szektor szankcionálásáról is, de erről egyelőre csak elvi megegyezés született, a részleteket később dolgozzák ki.
Teherán kedden “törvénytelennek, irracionálisnak és embertelennek” minősítette a büntető intézkedések szigorítását “az atomprogram ürügyén”. Ramin Mehmanparaszt külügyi szóvivő heti sajtóértekezletén kijelentette, hogy “e szankciók valódi oka Irán függetlensége. Még ha a nukleáris kérdés megoldódik is, (a nyugatiak) majd elővesznek más kérdéseket”, hogy nyomást gyakoroljanak Iránra. Szankciókkal nem lehet rákényszeríteni Iránt, hogy visszatérjen a tárgyalóasztalhoz – hangoztatta a szóvivő.
Teherán tagadja azt a nyugati gyanút, hogy atomprogramja fegyvergyártásra irányul.
