Magyarország szerdán is az azeri kiadatási ügy kapcsán került a külföldi oldalok címlapjára. A német Frankfurter Allgemeine Zeitung “A baltás gyilkos mint nemzeti hős” című írásában a szerző, Reinhard Weser megjegyezte: az örmények és azeriek közti feszültség „olyan szintre emelkedett, amelyet a háború 1994-es befejezése óta nemigen ért el”, ennek oka pedig a magyar–azeri kiadatási ügy.
A német Die Welt internetes kiadásában közölt beszámolót „Hőst csinálnak politikusok egy elítélt baltás gyilkosból” címmel. A szerző, Boris Kálnoky kifejtette: a kiadatási ügy „teljesen váratlanul nemzetközi válságba sodorta Magyarország konzervatív kormányát”. Hozzátette: Orbán Viktor miniszterelnök „személyesen vezette a tárgyalásokat Azerbajdzsánnal”, és Safarovot „e tárgyalások eredményeképpen” adták ki Bakunak.
A szintén német Berliner Zeitung „Baku egy gyilkost ünnepel” címmel számolt be az azeri kiadatási ügyről. A szerző, Frank Herold megjegyezte: a gyilkosság a budapesti katonai akadémián ugyan nyolc éve történt, de az ügy most okoz „jelentős méretű nemzetközi botrányt, amely magyarázkodásra kényszeríti” a budapesti kormányt, és „tovább fokozza a feszültséget a haragban lévő kaukázusi országok, Örményország és Azerbajdzsán között”.
„Magyarország, Örményország és a baltás gyilkos: baklövés Budapesten” címmel írt cikket a The Economist, azzal kezdve, hogy Ramil Safarov hazatérése és szabadon engedése Közép-Európa legnagyobb diplomáciai viharainak egyikét idézte elő.
A brit hetilap meglepőnek tartja a diplomáciai válságot, tekintve, hogy a magyar diplomaták általában ügyesek, rugalmasak és jól értesültek. Erre a líbiai példát hozza fel, ahonnan a válság idején a legtöbb diplomata elmenekült, míg a tripoli magyar nagykövetség nyitva maradt. A héthónapos konfliktus végére Budapest már mintegy ötven távol lévő kormányt képviselt ott, és több embert is kimenekített a háborús övezetből. Most azonban úgy tűnik, hogy a Safarov-ügyet Orbán Viktor és Szijjártó Péter „eszelte ki”.
Magyarország gesztusa, az azeri katonatiszt kiadása Bakunak olyan lépés, amely a világpolitikában összeomlást, egy új háborút indíthat el – hangoztatta a Moszkovszkij Komszomolec orosz napilap.
A kritikus hangvételű, a hatalomtól függetlennek tekintett újság cikkírói szerint nemcsak az örmény–magyar kapcsolatok, hanem a karabahi tárgyalási folyamat, sőt a Független Államok Közösségén (FÁK) belüli tagállamok közötti együttműködés is veszélybe került Safarov kiadatása miatt. Jereván ugyanis jelezte, hogy Baku lépései miatt nem vesz részt a szovjet utódállamokat tömörítő FÁK szervezett és veszélyes bűnözés elleni koordinációs irodájának ülésén, és nem adja át Azerbajdzsánnak a soros elnöki tisztséget. „Bárhogy is van, Magyarország a felelőtlenségével lényegében a Kaukázuson túli régiót új háború küszöbére vetette” – vonta le a következtetést a Moszkovszkij Komszomolec.
A Der Standard című liberális osztrák lapban Fanni Hahn és Wolfgang Friedl bécsi ügyvédek közöltek elemzést a zsebszerződések elleni magyar fellépésről. Vázolták a külföldiek földvásárlásának tilalmára vonatkozó moratóriumot és a jogi kivételeket. Az ilyen korlátozások Ausztriában sem idegenek – jegyezték meg. Ismertették, hogy a moratórium 2014-es lejárta után a kormány a termőföldvásárlás hatósági engedélyhez kötését és a büntető törvénykönyv módosítását tervezi. A jog megkerülésével kötött, már meglévő szerződések semmisnek számítanak, ezekben az esetekben az állami szervek beavatkozása és a megszerzettnek vélt földterület elvesztése fenyeget – írták. Osztrák állampolgárok magyar jogászok támogatásával éveken át kötöttek a törvényt megkerülő szerződéseket, azt remélve, hogy nem lesz következménye. Minden, az Orbán-kormány más intézkedéseivel szembeni kritika ellenére nem lehet csodálkozni, hogy az állam most fellép ezek ellen a szerződések ellen – állt a cikkben.
Ruth Wodak nyelvész, a bécsi és a lancasteri egyetem tanára a Der Standardban közölt interjúban aggodalmának adott hangot az ausztriai és a magyarországi antiszemitizmus kezelése miatt. Úgy vélekedett, hogy Ausztriában az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) tudatosan rasszista provokációt folytat. Az osztrák politika erre adott válaszainak visszafogottsága azzal is magyarázható, hogy nem szívesen kínálnak fórumot ezeknek a nézeteknek. Így azonban fennáll a veszély, hogy a közvélemény hozzászokik az antiszemitizmushoz – vélekedett. Wodak szerint Svédországgal, Dániával vagy Hollandiával összevetve „szörnyű” az osztrák helyzet, Magyarországhoz képest mégis „ártalmatlan”. „Magyarországon szemtanúk szerint egyes taxisok már vonakodnak zsidó utasokat felvenni” – mondta. Kijelentette, megdöbbentőnek tartja, hogy az EU nem lép fel határozottabban a magyarországi „romaellenes politika” és antiszemita megnyilvánulások ellen.
