Lennon gyilkosa New York állam illetékes hatósága előtt múlt csütörtökön adta elő az 1980. december 8-án elkövetett merénylet részleteit. Chapmannak a feltételes szabadlábra helyezésre vonatkozó kérelmét másnap elutasították. Az illetékes hatóságok szerdán adták közre meghallgatásának részleteit.
Mark Chapman elmondta: a gyilkosság célja kizárólag az volt, hogy felhívja magára a figyelmet. Vallomása szerint a halállistáján szerepelt még Johnny Carson amerikai humorista és George C. Scott neve is, de Lennon veszte az volt, hogy híresebb volt náluk.
A gyilkos 38-as revolverét Honoluluban vásárolta, ahol ehhez csak a jogosítványát kellett felmutatnia, a felfúrt hegyű töltényeket pedig egy atlantai barátjától, egy rendőrtől szerezte be. A kérdésre, hogy miért éppen ilyen lőszerre volt szüksége, Chapman azt válaszolta: hogy “mert ezek pusztítóbb erejűek”. Megerősítette, hogy egyértelműen az áldozata halálát kívánta okozni.
Chapman, aki 25 éves volt a gyilkosság kitervelésekor, két ízben is New Yorkba repült Hawaiiról, ahol lakott, hogy terepszemlét tartson a Lennon és Yoko Ono otthonául szolgáló Dakota-háznál. A merénylet napján, dél körül találkozott és beszélgetett is az énekessel, aki “nagyon kedves” volt hozzá és dedikálta számára az egyik albumát, miközben a felesége a limuzinban várta.
A merénylő nem tágított az épület mellől és bevárta, amíg Lennon és Ono éjjel 11 előtt hazatért. A nő szállt ki előbb és a Dakota-ház portájához ment. A volt Beatle egy ideig elidőzött az autónál, majd elhaladt Chapman mellett, aki ekkor öt lövést adott le rá. Négy golyó el is találta.
Az elkövető tagadta azt a közkeletű történetet, hogy a lövések előtt a nevén szólította volna Lennont. Mint mondta, szó nélkül tüzelt. Chapman a merénylet helyszínére magával vitte J.D. Salinger Zabhegyezőjét, amelynek “elveszett és zaklatott” főszereplőjével azonosította magát.
Chapman elmondta, a börtönben levélírással, olvasással és elmélkedéssel tölti az idejét és “mély kapcsolatot” alakított ki Krisztussal, amelyet 16 éves kora óta ápol vele. Szabadulása esetén a férfi a New York állambeli Medinában telepedett volna le, ahol egy lelkész munkát ajánlott neki.
Mark Chapman megbánást és “mélységes szomorúságot” tanúsított a “kínos” gyilkosság miatt és kijelentette: “teljesen nevetségesen önző dolog volt, hogy azért fosszak meg az életétől egy embert, hogy azzá fúvodjak fel, aki, tudják, nem is voltam. …A hírnév nevetséges dolog. Nincs értéke” – tette hozzá.
A szabadlábra helyezés elutasítása az életfogytiglanra ítélt, jelenleg 57 éves férfi hetedik kudarcát jelenti, 2000 óta ennyiszer kérelmezte ezt.
New York állam törvényei szerint húsz év börtön után nyílt először lehetősége arra, hogy feltételes szabadlábra helyezését kérje. Chapman legközelebb két év múlva kérelmezheti ismét szabadlábra helyezését.
