Nagyjából minden harmadik, tizenöt évesnél idősebb egyén – világszerte mintegy 1,5 milliárd ember – életvitele a fizikai aktivitásra vonatkozó jelenlegi ajánlások alatt teljesít – közölték kutatók szerdán a The Lancet című brit orvosi folyóiratban. A publikáció a problémát pandémiaként, vagyis világjárványként írta le.
Gyilkos tunyaság
A tanulmány azt tekinti fizikai inaktivitásnak, ha valaki nem végez hetente ötször 30 percnyi közepes intenzitású testmozgást, vagy hetente háromszor 20 perc nagy intenzitású testmozgást, esetleg ezek kombinációját. Megállapították azt is, hogy az inaktivitás arányosan növekszik a korral, gyakoribb a nőknél, mint a férfiaknál, és a magasabb jövedelmű országokban a lakosság nagyobb hányadát érinti. A kamaszok körében még aggasztóbb a helyzet, a 13 és 15 év közöttiek körében ötből négyen nem mozognak eleget.
Egy másik Lancet-tanulmány népességstatisztikákkal hasonlítja össze a fizikai aktivitás szintjét és egyes betegségek előfordulását, köztük a cukorbetegségét, a szívbetegségekét és a rákét. Az eredmény alapján a mozgáshiány 2008-ban több mint 5,3 millió ember halálát okozta az 57 millió halálesetből.
A tanulmány állítása szerint az inaktivitás a dohányzásnak és az elhízásnak megfelelő nagyságú kockázati tényezőt jelent. Becslések alapján a mozgáshiány okozza a szív- és érrendszeri betegségek hat százalékát, a 2-es típusú (felnőttkori) cukorbetegség 7 százalékát, valamint a mellrák és a vastagbélrák 10 százalékát.
Ha a mostanihoz képest 10 százalékkal kevesebben lennének inaktívak, akkor szerény becslések szerint is évente félmillióval kevesebb halálesetet jelenthetne világszerte – állítják a tanulmány szerzői.
Az emberi testnek mozgásra van szüksége ahhoz, hogy a csontok, az izmok, a szív és más szervek megfelelően működjenek. A szakemberek azonban épp azt hangsúlyozzák, hogy miközben az emberek egyre több időt töltenek el számítógép előtt, televíziót nézve vagy autóban ülve, egyre kevesebb időt szánnak gyaloglásra, futásra vagy kerékpározásra.
A Lancetben megjelent tanulmányok szerzői felhívták a figyelmet arra, hogy globális összefogásra van szükség a fizikai aktivitás támogatásában, javítani kell a gyalogosok és a biciklisták helyzetét a városi utakon, az iskolákban több testnevelésre van szükség, és növelni kell a bárki számára szabadon hozzáférhető edzőhelyek számát.
Elhízás ellen injekcióval
Közben egy új tudományos vizsgálat eredményei szerint oltással lehet a túltápláltsággal előidézett kövérséget eredményesen kezelni. Keith N. Haffer, az amerikai Braasch Biotech cég vezető kutatója a Journal of Animal Science and Biotechnology szakfolyóiratban tette közzé tudományos eredményeit, amelyek szerint megfelelő oltással, hizlaló koszt ellenére is megbízható súlycsökkenést lehet elérni.
Apró szépséghiba, hogy a módszer hatékonyságát egyelőre csak kísérleti egereken bizonyították, jóllehet a megfelelő szabadalmi hivatalhoz a cég már benyújtotta az eljárás jogi védelmét biztosítani kívánó kérelmet. A szomatosztatin olyan hormon, amely a szervezetben gátolja a növekedési hormon és az inzulinszerű növekedési faktor hatását. Az utóbbiak fokozzák az anyagcserét, és ezáltal súlycsökkenéshez vezetnek. Az új módszer lényege az, hogy olyan módosított szomatosztatint adnak be injekció formájában, amely a természetes szomatosztatint ellenanyagok termelése útján fékezi. Így a növekedési hormon és az inzulinszerű növekedési faktor hatása érvényesülhet, és a testsúly csökken.
A kutató laboratórium munkatársai két, tíz-tíz hím egérből álló csoportot hizlaltak nyolc héten keresztül zsírban gazdag táppal. A kövér rágcsálók egy csoportját ezután beoltották a módosított szomatosztatinnal, a másik csoport tagjai pedig konyhasóoldatot kaptak kontrollinjekcióként.
Az injekciózást a 22. napon megismételték, és az egerek ugyanazt a hizlaló kosztot ették hat héten keresztül. A kísérleti anyaggal kezelt egerek súlya tíz százalékkal csökkent, miközben a hormonszintjük nem változott, a sóinjekció ellenben nem gátolta a további hízást. Most mindenki várja az emberen történő vizsgálatokat.
