Ilyentájt jobb esetben is alig két-három órányi fény jut az ott élőknek, úgyhogy a vidám programoknak nemcsak az unaloműzésben van szerepük, hanem segítenek javítani a kedélyeket, csökkenteni a szorongást.
A Cinema Antarctic vendégei nemrég A Sark meghódítása című, 1912-ben készült George Melies-vígjátékot látták fekete-fehérben: az alkotást a jéghegy oldalára vetítették. A Déli-sark keleti részén, a Dumont d’Urville francia kutatóállomáson élő Martin Passingham, aki a császárpingvinekről forgat dokumentumfilmet, két kilométert gyalogolt a befagyott tengeren át a mínusz húsz fokban, hogy megnézhesse a filmet. “Remek volt az idő. Ahogy a mozi után felnéztünk, sarki fény sugárzott az égbolton, egyike az eddigi legszebbeknek” – jegyezte meg a brit hírügynökségnek küldött e-mailjében.
A fagy birodalmában “olimpiai játékokat” szerveznek, sőt kaszinót is létrehoztak: a hölgyek és az urak a legelegánsabb ruhájukat öltik magukra, és a gasztronómiai élvezetek sem maradnak ki.
A franciáktól pár ezer kilométerrel arrébb, az ausztrál Mawson kutatóállomáson egy úszómedence a fő attrakció, amelyet a jégbe vájtak másfél méter mélyen. Aki elég bátor hozzá, fürdőruhában ugorhat a különleges medencébe, hogy aztán pár másodperc múlva ki is kecmeregjen. “Mivel a víz közben folyamatosan fagy, mindig van valaki, aki a képződő jeget eltakarítja a vízbe ugrók útjából” – mesélte Melanie Fitzpatrick, az állomás vezető-helyettese.
Egy másik ausztrál helyszínen, a Casey állomáson a programsorozat hússütéssel kezdődött és jéghokival folytatódott, amihez az ütőket a bázis ácsmestere faragta. A tél közepéhez kapcsolódó rendezvények azonban hamarosan véget érnek, és azt követően még négy hónap munka áll a kutatók előtt – mondta Mark Hunt, az állomás vezetője.
