A témában várhatóan az európai uniós közös pénzt sajátként használó 17 EU-tagország állam- és kormányfői hoznak döntést pénteken, a teljes EU-csúcsértekezlet után tartandó különtalálkozójukon.
Juncker már három – egyenként két és fél éves – mandátumot töltött a fontos poszton, 2005 óta áll az akkor létrehozott Eurócsoport élén. A luxemburgi miniszterelnök korábban jelezte, hogy újabb mandátumot már nem kíván vállalni, de a jelek szerint a tagországok nem tudtak megállapodni utódlásáról.
A posztra a legesélyesebb jelöltnek Wolfgang Schäuble német pénzügyminisztert tartják, de az ő támogatása sem egyöntetű. Juncker megbízatása mindazonáltal most várhatóan csak egy évre szól majd.
Az Eurócsoport elnöki posztjának kérdését a tagországok állítólag a színfalak mögött más érzékeny ügyekkel igyekeztek összekötni. Ezek közé tartozik az európai szabadalmi bíróság székhelyének eldöntése is, amelynek halogatását a napokban több brüsszeli kommentátor botrányosnak nevezte. A bíróság helyszínén a közös uniós szabadalom terén tavaly áttörést elérő magyar EU-elnökség óta vitatkozik Franciaország, Németország és Nagy-Britannia, és emiatt késlekedik a jogszabály bevezetése, jóllehet ez utóbbit minden tagállam fontosnak tartaná az egész EU versenyképességének javítása szempontjából.
A most folyó – pénteken befejeződő – csúcstalálkozó zárónyilatkozatának egyik tervezete szerint mindazonáltal a szabadalmi bíróság kérdése is eldőlhet, mégpedig Párizs javára. Az uniós szabadalmi hivatalnak jelenleg otthont adó München és London pedig várhatóan a bíróság néhány fontos részlegét fogadja majd be.
