Korábbi előzetes közlésének megfelelően megindította az Európai Bizottság a Magyarország elleni két kötelezettségszegési eljárást az Európai Unió Bíróságánál. A javaslattevő-végrehajtó jogkörű brüsszeli bizottság április 25-én jelezte, hogy ezt a két kérdést bíróság elé viszi, mert számára nem voltak elfogadhatóak a kifogásaira adott magyar kormányzati válaszok.
Az Európai Bizottság eredetileg három kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, Budapestre küldött hivatalos értesítés formájában. Ezt követte a második szakasz, az úgynevezett indoklással ellátott vélemény kifejtése, még szintén a magyar hatóságoknak címezve. A harmadik kérdésben, a jegybanki függetlenség témakörében azonban a bizottság utóbb jelezte, hogy a kilátásba helyezett magyar jogszabályi változtatások elfogadása esetén kész elállni az eljárás bírósági folytatásától.
Az Európai Unió Bíróságának mostani közlése pusztán azt tartalmazta, hogy a bírák nyugdíjazása és az adatvédelmi hatóság függetlensége ügyében megérkezett az Európai Bizottság beadványa, és azt C-286/12, illetve C-288//12 sorszámon iktatták – azt nem, hogy ezekben az ügyekben mikor várható az első bírósági eljárási cselekmény. Az Európai Bizottság mindenesetre azt közölte áprilisban, hogy a bírói nyugdíjkorhatár ügyének sürgősséggel történő elbírálását fogja kérni.
A bírák nyugdíjazását illetően az EU javaslattevő-végrehajtó testülete – amelynek egyik feladata, hogy az uniós szerződések betartásán őrködjön – szóvá tette: mivel Magyarországon 70-ről 62 évre szállították le a bírák, ügyészek és közjegyzők szolgálati viszonyának felső korhatárát, az intézkedés végrehajtásának a következményeként csak idén 236 bíró szolgálati viszonya szűnne meg. Brüsszel szerint az új rendelkezések emellett – az életkoron alapuló hátrányos munkahelyi megkülönböztetés uniós tilalmára figyelemmel – “objektív indokok nélküli változtatást jelentenek egy hivatás képviselőinek szolgálati viszonyára vonatkozó kötelező felső korhatár tekintetében”.
Az adatvédelmi hatóság függetlenségét illetően az időközben megtörtént magyar törvénymódosítás nyomán a bizottság tapasztalt előrelépéseket, de továbbra is úgy véli, hogy a korábbi intézmény elnökének elbocsátása uniós jogba ütközik. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság létrehozásával Magyarország “idő előtt megszüntette a 2008 szeptemberében kinevezett korábbi magyar adatvédelmi biztos hat évre szóló megbízatását, amely csak 2014 szeptemberében járt volna le. A nemzeti adatvédelmi felügyelő hatóság személyi függetlensége, amely magában foglalja a hivatalból történő elmozdítással szemben a megbízatás ideje alatt érvényesülő védelmet is, az uniós jog alapvető követelménye. A nemzeti adatvédelmi hatóság átszervezése nem indok az e követelménytől való eltérésre” – érvelt áprilisi közleményében az uniós testület.
