A magyar miniszterelnök hétfői brüsszeli beszéde kapcsán több osztrák és német lap is kommentárt közölt az EU- magyar kapcsolatró és az EU-IMF készenléti hitel ügyének alakulásáról. A lakosságra új terhek várnak – emelte ki keddi írása alcímében a Der Standard című liberális osztrák napilap. Mivel kevés a befektetés Magyarországon, “az Orbán-kormány rá van utalva az uniós eszközökre” – vélekedett Richter Sándor, a bécsi WIIW közgazdasági intézet elemzője. “Miközben a költségvetési fronton közeledés lehetséges az EU és Magyarország között, Orbán hétfőn újabb offenzívát indított annak érdekében, hogy megszűnjön az ország ellen zajló három kötelezettségszegési eljárás” – írta András Szigetvari, a lap Magyarországgal rendszeresen foglalkozó munkatársa
A konzervatív Die Presse értékelése szerint megmerevedtek a frontok az EU és a kormány között. A magyar kormányfőnek államreformja néhány pontját illetően nem áll szándékában engedni, akár mindhárom eljárás az Európai Bíróság elé kerülhet. Ezzel egyidejűleg arra törekedett, hogy elvegye a jogi vita drámai élét – írta Orbán Viktor brüsszeli beszédéről Oliver Grimm.
Az újság brüsszeli tudósítója, felidézte, hogy a kormányfő hétfőn azt mondta, kormányának csak az ígéretre van szüksége, hogy szükség esetén segítséget kap az IMF-től, az IMF azonban ezt elutasítja és azonnal hitelt akar nyújtani. “Amint az EU és az IMF hitelt adnak, átfogó reformokat várnak el cserébe. Orbán számára azonban az elképzelés, hogy Washington és Brüsszel beleavatkozzon a politikájába, borzalom”.
Orbán “büszke ember”, és nemigen kedveli, ha kívülről előírnak számára bármit is, és “valószínűleg ez magyarázza a legjobban, hogy miért is nincs még mindig megegyezés Brüsszellel” – írta elemzésében a Handelsblatt üzleti lap. A Magyarország további milliárdokért pókerezik az EU-val és az IMF-fel címmel közölt írásában Stefan Menzel kijelentette: Magyarország külföldi segítségre szorul, Orbán Viktor azonban “taktikusként mutatja be magát a belpolitikában” és még az “államcsőddel is kacérkodik”, miközben “Brüsszel egyre idegesebb”. Magyarországnak most is 15-20 milliárd eurós nagyságrendű hitelre van szüksége, mint 2008-ban, azonban még mindig nincs új hitel, mert a kormány “kitartóan megtagadja”, hogy eleget tegyen a politikai követeléseknek – áll a cikkben.
Közben a Frankfurter Allgemeine Zeitung német konzervatív lap véleményoldalán megjelent cikkében Reinhardt Olt kijelentette: “nagyra értékeli, amikor Orbán kikéri magának a +külső beavatkozást+” a magyar ügyekbe. A cikkíró szerint a “politikailag korrekt erkölcs és erény védelmezőit zavarja, hogy Budapesten egy nemzeti konzervatív kormány van hatalmon”. Kifejtette: “Orbán egyáltalán nem diktátor, hanem egy magyar hazafi”, a magyar pedig “szabadságszerető, történelemtudatos és nemzettudatos nép”.
Korai lenne még azt mondani, hogy Magyarország nagy haverságba került az EU-val, de ez is egy kezdet –írta a Financial Times a Széll Kálmán Terv 2.0 brüsszeli bemutatásával kapcsolatban. A lap blogírója megjegyzi, hogy a felülvizsgált konvergenciaprogram már csak 0,1 százalékos gazdasági növekedéssel számol, ami közelebb áll a legtöbb független szakértő előrejelzéséhez. A cikkíró az EU/IMF hitellel kapcsolatban megemlíti, hogy a két szervezet törvénymódosításokhoz köti a tárgyalások megkezdését, de Orbán Viktor többször is kijelentette, hogy a kormány nem fog fejet hajtani minden követelés előtt. A lap egy szakértőt idéz, aki szerint az új tervet az Európai Bizottság és az IMF megfelelőnek fogja ítélni.
