A The Wall Street Journal internetes kiadásában megjelent elemzésében Rácz Gergő arról írt, hogy a megosztott magyar ellenzék abban bízik: 2014-ben el tudja ragadni a hatalmat Orbán Viktor Fidesz pártjától, amelynek meghatározó többsége van a parlamentben. A szerző szerint az ellenzék, amelynek egysége a láthatáron sincs, többfajta lehetőséget mérlegel, beleértve az ernyőszervezetek létrehozását, valamint azt, hogy megszólítják a 2010-es protest-szavazókat, illetve azokat, akik kivárnak a jobboldalon, a mérsékelt és a radikális erők között. A cikk szerint egyik politikai erő sem közelítette meg a Fideszt, de a szavazók legnagyobb csoportja határozatlan.
A The New York Times online kiadásában megjelent blogjában Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász azoknak a kommentelőknek válaszolt, akik szerint nem érdemes Magyarországgal foglalkozni. “Most van egy ország Európa szívében, amely az EU tagja, egy ország, amely kiemelkedett a diktatúrából, és amely minimum visszacsúszóban van a demokráciától. Ez borzalmas – és borzasztóan fontos. Ha ezt nem látják, akkor valami baj van a prioritásaikkal” – írta Krugman.
A The Washington Post című amerikai napilap az AP hírügynökségre hivatkozva azt írta, hogy kíméletlen támadást indított az Európai Unió ellen Orbán Viktor csütörtökön, “gyarmatosító magatartással, országa szuverenitásának semmibe vételével és belügyeibe való beavatkozással” vádolva azt. “Orbán harcos és heves retorikája ellenére – amely politikai énjének populista oldalához tartozik – Magyarország módosított néhányat legvitatottabb jogszabályai közül, hogy megfeleljen az EU irányelveinek, és egyes tisztségviselők szerint további változtatások várhatóak” – írta a lap.
A francia Libération című újság Egymással szemben a két Magyarország címmel számolt be a budapesti demonstrációkról, amelyek a baloldali lap szerint “újabb bizonyítékai a magyar társadalom megosztottságának: a hatalmon lévő populista jobboldal hívei és ellenzéke külön vonultak fel Budapesten”. A tudósító megemlítette, hogy a közel 250 ezres kormánypárti nagygyűléshez mintegy kétezer jobboldali lengyel szimpatizáns is csatlakozott, ami jól jött Orbán Viktornak, miután “kormánya egyre inkább elszigetelődik az európai színtéren”. Két kilométerrel arrébb a 40 ezres ellenzéki tüntetésen viszont franciák vettek részt. A lap idézte a francia elnökválasztás szocialista jelöltjét, Francois Hollande-ot képviselő Harlém Désir európai parlamenti képviselőt, aki szerint “bűnös cinkosság” tapasztalható az Európai Néppárt és a francia jobbközép kormánypárt részéről, amelyek “továbbra is támogatják Orbán Viktort, miközben ez az ultra-autoriter kormány egyre távolodik az európai értékektől”.
A lap egy teljes oldalas riportot is közölt arról, hogy “különadókkal és zsarolásokkal” a magyar “állam egy olyan patriotizmus nevében megy neki a külföldi vállalatoknak, amely a hatalomhoz közel álló körök érdekeit szolgálja”. A tudósító szerint “Orbán Viktor nemcsak a szabadságellenes médiatörvénnyel és a demokratikus intézményrendszer meggyengítésével dacol Európával, hanem azzal is, hogy a gazdasági patriotizmus bajnoka lett”. A szerző szerint felmerül a kérdés, hogy “tényleg a magyar színek vagy pedig inkább a párt népszerűsítéséről van-e szó.”
A La Libre Belgique című brüsszeli napilap szerint “megmozdította a nemzetet a nemzeti ünnep Magyarországon”. Az írás szerin Budapesten százezrek mentek az utcára az egykoron függetlenséget, jogegyenlőséget, sajtószabadságot követelő 1848-as forradalomra emlékezve. A szerző megjegyezte, hogy a tüntetők megosztottak voltak: a nagy többség, a résztvevők mintegy kétharmada Orbán Viktor miniszterelnököt támogatta, míg egy százezres tömeg a fentebb említett jogok érvényesítését reklamálta.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung című német konzervatív lapban Paul-Georg Hefty, az újság Magyarországgal rendszeresen foglalkozó rovatvezetője a Nemzet a történelemben és a jelenkorban című írásában kifejtette: az ellenzék és a kormány támogatóinak egyidejű és erőteljes fellépése az utcákon “eléggé új jelenség a magyar politikában”. Korábban az egyik vagy a másik oldal mindig elsöprő fölényben volt – tette hozzá. Figyelemre méltónak nevezte, hogy “magyar választók nagy számban és a legnagyobb nyilvánosság mellett” egy olyan kormányt biztatnak folytatásra, amely intézkedéseivel heves tiltakozást vált ki belföldön és a határokon túl is, egészen Brüsszelig.
A Rzeczpospolita konzervatív lengyel napilap szerint a magyar kormány csütörtökön kihasználta az alkalmat, hogy kimutassa: “a nemzeti eszmék vezetik, és nem a külső erőké, hanem a nemzeté az utolsó szó a jövőjére vonatkozó döntéshozatalban”. De hangsúlyozta, hogy “Orbán Viktor folyamatosan jelzi békülési szándékát Büsszelnek, mert a vita mérséklésére számít”, ami közelebb hozná az országot az uniós és IMF-hitelekhez.
