Kohéziós pénzek
A Frankfurter Allgemeine Zeitung a címoldalán kezdődő, Az EU-miniszterek Magyarországnak járó eszközöket fagyasztanak be című írásban kiemelte, hogy Olli Rehn és Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter szerint a döntéssel ösztönözni kívánják Budapestet arra, hogy a “lehető leggyorsabban” rendezze az államháztartási helyzetet.
A Spiegel Online Szigorú büntetés – Az EU Magyarországnak járó támogatási pénzeket fagyaszt be című írásában kiemelte, hogy Spanyolország kegyelmi időt kapott, Magyarországgal viszont szigorúak voltak az uniós partnerek, ugyanakkor Budapest még “kibújhat a hurokból”.
A Handelsblatt online beszámolója szerint “hol többé, hol kevésbé” veszi figyelembe az EU azt, hogy a konjunktúra gyenge. A lap hozzáfűzte, hogy az EU “az államháztartás szigorított ellenőrzésének bunkójával” ezúttal Magyarországra “sújtott le a legnagyobb erővel”.
A vád, hogy Magyarországgal szigorúbban bánnak, mint Spanyolországgal, nem állja meg a helyét, mert Magyarország már több határidőt is elmulasztott a háromszázalékos határ teljesítésére – írta jegyzetében a Neue Zürcher Zeitung. Mindenesetre több, mint “nem szép” a 2011-es tetemes spanyol hiánytúllépés.
Nem volt teljesen “fair” a Magyarországot megillető támogatás befagyasztása – írta a Hospodárské Noviny szlovákiai gazdasági napilap, amely szerint az a frázis, mely szerint a Brüsszel Magyarországon még csak a “takarékoskodás iránti igyekezetet” sem látja, kifejezetten nézőpontokra alapozódó megállapítás.
Spanyolország esetében a pénzügyminiszterek becsukták az egyik szemüket, Magyarország esetében nem – írta a Kurier. Felidézte, hogy Maria Fekter osztrák pénzügyminiszter óvott attól, hogy “kettős mércét” alkalmazzanak.
A Rzeczpospolita hangsúlyozta, hogy a túlzottdeficit-eljárásban az unió “irgalmatlan Magyarországgal szemben”. A megszólaltatott szakértő szerint Madrid szorosan együttműködik az EB-vel a deficit ügyében, “míg Magyarország Brüsszel sürgetésére EU-ellenes retorikával” válaszolt.
A Dziennik Gazeta Prawna szerint “folyamatosan degenerálódnak” azok a közösségi intézmények, amelyek a tagországok egyenrangú kezelését hivatottak garantálni. Szerinte ezt bizonyítja például az EU radikális álláspontja Magyarország túlzott deficitjének ügyében.
OECD-országjelentés
A Financial Times beyondbrics blogrovatában Kester Eddy az OECD előző napi jelentését úgy kommentálta, hogy – tekintettel Orbán Viktornak az IMF/EU-tárgyalásokkal kapcsolatos “makacsságára” – felmerül a kérdés: az OECD egyáltalán miért vette a fáradságot (a jelentés elkészítésére)- A tudósító fel is tette ezt a kérdést az OECD illetékes igazgatójának, aki elmondta: ha szólnak jó gazdasági érvek valamely reform mellett, azokat “újból, és újból, és újból el kell mondani … néha előfordul, hogy változik a szélirány”.
Az OECD jelentésről a Die Presse című konzervatív osztrák napilap úgy vélekedett, hogy a jelentés árnyalt képet fest a magyar politikáról, s nem lehet az Orbán-kormány reformjainak általánosító elítéléséről beszélni. A lap a tanulmányból kiemelte, hogy az egyetért a magánadósok adósságának csökkentésével, bírálta ellenben azt, “ahogy a kormány kétharmados többségével eljár”.
A Financial Times Deutschland Magyarország kutyaszorítóban a recesszió miatt címmel közölt beszámolót az OECD keddi jelentéséből kiindulva. Nils Kreimeier megjegyezte: a borús kilátások veszélyeztetik a GDP-arányos deficit tartósan 3 százalék alá szorítását, mert a recesszió csökkenő adóbevételekkel jár.
Március 15.
A Der Standard liberális osztrák lap a március 15-re tervezett demonstrációkról írt. “A Békemenetet napok óta reklámozza a Fidesz-hívek által ellenőrzött állami média, ez lesz gyakorlatilag az állam és a párt hivatalos ünnepe” – vélekedett a szerző. Az elmúlt évben a Milla és más ellenzéki csoportok erőteljes benyomást keltő tüntetéseket szerveztek, de az ellenzék jelenleg válságon megy keresztül – állt a cikkben.
Mintegy harminc fiatal francia politikai és szakszervezeti aktivista vesz részt a március 15-i Milla-tüntetésen Budapesten, hogy “kifejezze szolidaritását azokkal a magyar progresszív mozgalmakkal, amelyek az Orbán Viktor vezette kormány szabadságellenes intézkedései ellen küzdenek” – írta a Le Nouvel Observateur című francia baloldali hetilap internetes oldala.
Alaptörvény
A 2012-es magyar alaptörvény “nem igazán a nép törvénye”, hanem a kormánypárté, amelyet a voksok 52,73 százalékával választottak meg, ám ez a választási törvény bonyolultsága révén kétharmados “kritikus tömeggé” állt össze – írta a The Guardian baloldali brit napilap internetes kommentárjában. Catherine Dupré, az exeteri egyetem jogtudományi előadója szerint az új alkotmány elfogadása a választási programban sem szerepelt, a nyilvános konzultációt és vitát a lehetséges minimumra korlátozták “azon pár hét alatt, amíg a folyamat tartott”, és nem volt népszavazás sem.
