Nem szabad pofozkodni Szlovákiával

Rendkívüli érdeklődés kísérte a Magyar Külügyi Intézet szlovákiai választásokat értékelő konferenciáját. Hamberger Judit, az intézet Szlovákia-szakértője elmondta, a szombati voksolás egy nem kívánt választás volt, nem kívánta sem a társadalom, sem a jobboldal. Kiemelte: a vártnál sokkal többen mentek el szavazni, közel 60 százalék részt vett. A szakértő azt is elmondta, hogy 30 százalék volt a bizonytalanok aránya a megelőző felméréseken, ami azt mutatta, hogy a jobboldali szavazók nem tudták eldönteni, kire adják voksukat. A trend az volt, hogy az egyetlen baloldali párt, a Smer biztosan megnyeri a választásokat, a kérdés csak az volt, hogy a jobboldali pártok közül kinek sikerül a bejutás. Összesen 26 párt indult – még sosem volt ilyen nagy a mezőny, közülük hat jutott be. Ebből a szétaprózottságból következett Hamberger Judit szerint, hogy a szavazatok 20 százaléka – körülbelül félmillió ember voksa – elveszett.

Fico legmerészebb álma valósult meg

A 150 tagú parlamentben így a Smer 83 mandátumot kapott, azaz világos, egyértelmű kormányzó többsége van. A háromötödös alkotmányos többség karnyújtásra, hét szavazatra van Ficótól, egy koalíciós partnerrel ezt könnyen elérheti. A Híd-Mostnak 13 hely jutott. „Ezt az elsöprő eredményt azonban maga Robert Fico sem várta, a legmerészebb álmai is megvalósultak” – fogalmazott Hamberger Judit. Hozzátette: az MKP-nak is esélye lett volna a bejutásra, ha alacsonyabb a részvételi arány.

Öllős László, a somorjai Fórum intézet vezetője szerint az elsöprő Smer győzelem annak köszönhető, hogy az utolsó napokban sokan úgy döntöttek végül, elmennek szavazni. Ők nagyrészt Robert Ficóra voksoltak. A szakértő kiemelte: a szélsőjobboldali Jan Slota pártja nem jutott be a pozsonyi törvényhozásba, részben azért, mert Ficónak tőlük is sikerült szavazókat elszívnia.

30 ezer magyar szavazó ment át a Smerhez

Bugár Béla pártja, a szlovák-magyar Híd-Most 30 ezer szavazót veszített, ami szlovákiai viszonylatban nagyon sok – mondta a somorjai Fórum Intézet szakértője. Öllős László hozzátette: már régóta lebegtetik egy koalíció lehetőségét Robert Ficóval. 13 képviselőjükből 9 magyar, 4 szlovák nemzetiségű.

Fotó: MTI / EPA / Peter Hudac

A szakértő szerint úgy tűnik, a lemorzsolódott 30 ezer választó magyar szavazó, akik többsége a Smerre szavazott. „Ez egészen új jelenség a szlovák belpolitikában. Szociális és kulturális okai is vannak, a határok elmosásának is szerepe van ebben, ami épp a Híd kommunikációjában jelent eddig meg. Ezt azonban még részletesen elemezni kell” – fogalmazott Öllős László.

Az MKP, bár ugyanannyi szavazatot kapott, mint két éve, ám mégsem jutott be. Ha a részvétel 50 százalék alatt maradt volna, ahogy azt jósolták, átléphette volna a küszöböt. Szarka László egy ezzel kapcsolatos kérdésre elmondta: az, hogy a magyar kormány az MKP mellett állt, ebben a kiélezett helyzetben se nem rontott, se nem javított a párt esélyein.

Együtt többet tehetnének a magyar pártok

Szarka László, a Nemzetkutató Intézet szakértője kifejtette: a Híd-Most több ezer szavazatot veszített Dunaszerdahelyen, amely összefüggésben lehet az elmúlt időszak csetepatéival. Az MKP-vel kapcsolatban kiemelte: Berényi József nagyon kevés preferenciaszavazatot kapott, ami azt jeleni, hogy ő országos parlamenti szereplőként nem tudott igazán nagy hatást gyakorolni. „Az MKP valamit elmulasztott, nem egy igazán erős csapat” – fogalmazott Szarka László. Hozzátette: most kiderült, hogy a tisztán etnikai, regionális párt mozgósítási lehetőségei végesek, főleg kormányzati szereplés nélkül.

Másfél évnyi kormányzati teljesítmény van a Híd mögött, nem négy, mint annak idején Csáky Pálék mögött volt – emelete ki a Nemzetkutató Intézet szakértője. Szarka László szerint azonban így is nagyon nehezen lehetett bármilyen pozitív kisebbségpolitikai kezdeményezést átvinni a kormányon a nemzetiségi ellentétek miatt.

A szakértő szerint a Híd nagyon jól el tudta adni a kettős identitás – szlovák és magyar – hangsúlyozását. „Ennek a bázisnak vannak tartalékai” – mondta Szarka László. Szerinte regionális szinteken van esély arra, hogy a magyar pártok együttműködjenek. „Együtt nagyon sok mindent tudnak tenni a dél-szlovákiai területért” – véli a szakértő.

Türelmi időt kell adni Ficónak

„A magyar-szlovák viszonyban a külpolitikai háttérben meg kéne őrizni a nyugalmat, nem beleszaladni egy kölcsönös pofozkodásba” – fogalmazott Szarka László. Szerinte a belpolitikai konstrukciók miatt a két ország most sok tekintetben hasonló, ezért türelmi időt kell adni az új szlovák kormánynak. Ha ehhez egy olyan kapcsolat is kialakul, mint Martonyi János és Mikulas Dzurinda között, akkor a helyzet stabilizálására is van kilátás Szarka László véleménye szerint. „Van egy modus vivendi, amelyben jól lehet élni szlovákiai magyarnak, ám még azt szeretnék, hogy a jogi státuszuk rendeződjön, közösségi jogokat kapjanak.” Ez azonban jelenleg Szlovákiában tabunak számít. „Ennek a participáció lehet az egyik útja, hogy jelen legyenek a mindenkori kormányban. A másik mód egy erőteljes kulturális önkormányzat kiépítése lehetne. A harmadik egy sajátságos modell: ki lehetne alakítani egy speciális, regionális típusú együttműködését Dél-Szlovákiában”.

Lapunk kérdésére Öllős László elmondta, valószínűsíthető, hogy a két ország viszonyának első szakaszában óvatosan fognak viselkedni a felek, ugyanakkor számos olyan feszültséggóc van, amelynek egy idő után a felszínre kell buknia. Kérdés, ennél miként fognak viselkedni és éppen milyen érdekeik lesznek. „Szlovákia mind a mai napig egy olyan magyarságképet ápol – a mostani kormányzat is –, amely úgy látja a szlovákiai és a magyarországi magyarokat is, hogy veszélyt jelentenek. Ezen a képen nehéz változtatni, mert ez érdek Szlovákiában. Ha másként értelmeznék a magyarságot, az alkotmányos alapokat is meg kéne változtatni” – fogalmazott Öllős László. Hozzátette: a két ország közti viszony ilyen marad, amíg ezeken a kérdéseken nem tudunk változtatni.