A köztársasági elnök José Manuel Durao Barroso európai bizottsági elnökkel folytatott keddi beszélgetéséből arra következtet, hogy Magyarország az ellene indított három kötelezettségszegési eljárás ügyében olyan levelet kap szerdán Brüsszelből, amely “kezelhető”, és értékeli “eddigi erőfeszítésinket”. Schmitt Pál az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorának Brüsszelből azt mondta: az Európai Bizottság (EB) elnökével mindhárom kötelezettségszegési eljárás ügyét részletesen megtárgyalták. José Manuel Barroso elsősorban a nemzeti bank függetlenségét hangsúlyozta, amelyet szerinte mindenféleképpen tiszteletben kell tartanunk – mondta az államfő.
Nem diszkriminatív a bírók nyugdíjazása
Kitért arra, a bírók nyugdíjkorhatárával kapcsolatban arra utalt az EB elnökének, hogy az egy általános nyugdíjkorhatár-rendszer kiépítésének része, “egyáltalán nem diszkriminatív”. A magyar államfő azt is hozzátette, az adatvédelmi biztos függetlenségének garantálását természetesnek vették Brüsszelben, ahol tárgyalópartnereit arról biztosította, hogy Magyarország a “legjobb szándék szerint” vezeti át az általuk kezdeményezett módosításokat. Schmitt Pál nyilatkozatát azzal kezdte, kötelességének érezte, hogy az “elmúlt időszak hangos vitái” után államfőként “tiszta vizet öntsön a pohárba” és az Európai Unió vezetőinek elmondja, milyen is valójában a magyar demokrácia, belpolitika és gazdaság állapota, továbbá az ország hogyan tekint vissza az unió iránti eltökéltségét bizonyító soros magyar EU-elnökségre.
A magyar államfő elismerte, hogy a kritikák “elég sok része” jogosan érte Magyarországot, így arról is tájékoztatást adott, milyen módon próbálják figyelembe venni a brüsszeli észrevételeket, Magyarország miként változtatja meg például a média- és az egyházügyi törvényt. A köztársasági elnök az alaptörvényre is kitért, amelyet szerinte sokszor úgy kritizáltak Brüsszelben, hogy el sem olvasták, pedig az szerinte egy “modern, európai, nemzeti karakterrel rendelkező” alkotmány, amely hosszú távra biztosítja a következő generációk emberi, polgári és szabadságjogait.
Enyhült a brüsszeli álláspont
Az államfő úgy értékelte, az utóbbi időszakban enyhült a Magyarországgal szembeni brüsszeli álláspont, amihez az kellett, hogy az ország a legfelsőbb szinten is tudja bizonyítani: “erős Magyarországként szeretne egy erős Európához hozzájárulni”, emellett tiszteletben tartja, hogy jelenleg a szolidaritás erősítése és az euró megvédése a legfontosabb európai erőfeszítés.
Schmitt Pál aláhúzta, fontosnak tartja, hogy Brüsszelben elmondhatta, “van eredménye az átfogó törvénykezési munkának”, és kiemelhette, az elmúlt időszak magyarországi intézkedései “már gyümölcsöt hoztak” például a munkahelyteremtésben, a költségvetési deficitcél elérésében és az államadósság csökkentésében.
Felkereste az EP-képviselőket is
A köztársasági elnök közölte továbbá, a magyar anyanyelvű EP-képviselők “jó néven vették”, hogy valamennyiüket felkereste kedden. Hozzátette: beszédében őket arra emlékeztetette, hogy munkájuk során a nemzeti érdeket mindig helyezzék a pártérdekek elé.
Az Európai Bizottság szerdai, szokásos heti ülésén hoz döntést arról, hogy a magyar válaszok ismeretében leállítja-e a januárban Magyarország ellen indított kötelezettségszegési eljárásokat vagy folytatja azok valamelyikét. A három eljárás egyike a jegybank függetlenségét érintő szabályozással kapcsolatos, egy másik a bírói tevékenység felső korhatárára vonatkozik, a harmadik pedig az adatvédelmi hatóság függetlenségét érinti.
Kétnapos látogatás
Schmitt Pál kedden érkezett kétnapos látogatásra Brüsszelbe, ahol találkozott Herman van Rompuy-jel, az Európai Tanács elnökével és José Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével, továbbá megbeszélést folytatott Joseph Daullal, az EP néppárti frakciójának vezetőjével.
A magyar államfő látogatása második napján Martin Schulzal, az Európai Parlament (EP) szocialista elnökével is találkozik. A köztársasági elnök utóbbiról szólva rádióinterjújában úgy fogalmazott, a szocialista politikussal tervezett beszélgetésén azon reményének is hangot ad, hogy hamarosan elcsitulnak a Magyarországról folytatott viták, amelyekben szerinte “sokszor meg nem engedett hangnemet is használtak”.
