Ideje, hogy Ausztria bocsánatot kérjen keleti szomszédaitól – írta a vasfüggöny lebontása óta eltelt időszakról szóló összeállításhoz kapcsolódó jegyzetében Wolfgang Böhm. A szerző bírálta a jelenlegi kormánypártok (Osztrák Szociáldemokrata Párt és az Osztrák Néppárt) belügyminisztereit, mert azok “az Osztrák Szabadságpárttól (FPÖ) és annak a bevándorlók elleni hecckampányától való félelmükben ápolták a szomszédokat bűnözőnek feltüntető képet”, miközben a keleti szomszédok lakosai húsz év után végre elismert részeivé váltak az osztrák gazdaságnak és munkaerőpiacnak
„Számos gazdasági tanulmány bizonyítja, hogy a keleti nyitás nélkül Ausztria nemzetközi összehasonlításban ma nem volna olyan jó gazdasági helyzetben” – írta Böhm, emlékeztetve arra, hogy a 2004-es nyitás után az osztrák bankok voltak az elsők, amelyek felfedezték a Kelet-Európában rejlő lehetőségeket. “Ideje köszönetet mondani ezért szomszédainknak és cserébe folytatni az érzelmi szögesdrót lebontását” – írta a Die Presse.
A lap ismertette az Osztrák Európa-politikai Társaság (ÖGfE) felmérését, amely szerint kedvezőbben vélekednek ma az osztrák határtérségben az EU keleti bővítésének és a Vasfüggöny lebontásának hatásairól, mint tíz évvel ezelőtt. Nem váltak be a keleti bővítés munkaerő-piaci hatásától való félelmek, és a hangulat a lakosság körében is számottevően javult – áll a felmérésben. A hangulat megváltozását Paul Schmidt, az ÖGfE főtitkára azzal magyarázta, hogy az osztrák lakosságnak több személyes kapcsolata van a szomszédos térségekkel, mint tíz évvel korábban volt.
Az osztrák lap budapesti tudósítója közben arról írt, hogy az elmúlt években erősen romlott a kedvező Ausztria-kép Magyarországon, legalábbis a lakosság egy részének a szemében. „Sok magyart zavar, hogy Ausztria az Orbán-kormány bírálóinak oldalára állt” – írta Peter Bognar. Miután “Ausztria kényszerítve látta magát, hogy színt valljon”, Bécs azokhoz a partnereihez csatlakozott, “akik erős kétkedéssel tekintenek” az Orbán-kormány alatti történésekre. Sok magyar, leginkább a kormány támogatói és a radikális jobboldal körében, nemzeti büszkeségükben érzik sértve magukat az ilyen kritikák miatt, reakciójuk “a dühtől a gyűlölködésig” terjed – írta.
