A Magyarország elleni kötelezettségszegési eljárásról és az EP-állásfoglalásról közölt beszámolót a Die Presse című osztrák konzervatív napilap.
A brüsszeli keltezésű írás ismerteti, hogy megérkezett az Európai Bizottsághoz a magyar kormány mintegy százoldalas jogi állásfoglalása. Ennek az iratnak a meggyőző ereje döntő lesz abban a tekintetben, hogy rendeződik-e a Budapest és Brüsszel közötti vita vagy pedig az Európai Bíróság előtt landol az ügy – írja a lap.
A vita súlypontja azonban a bizottság kötelezettségszegési eljárásától és világos jogi hatásköreitől már régóta átvándorolt az európai pártpolitika színterére – jegyzi meg a cikkíró. Értékelése szerint “ott mindkét nagy politikai tábor alaposan kihasználja a magyar témát saját maga profilírozására”.
A csütörtöki európai parlamenti szavazás eredményét a szerző ekképpen jellemezte: egy a középtől balra álló többség telitalálatot ért el azzal, hogy keresztülvitték határozati javaslatukat, s ezzel először indítanak el olyan eljárást, amely az emberi és alapjogok súlyos megsértésének kimondásához vezethet. A lap szerint ugyanakkor “alig elképzelhető”, hogy az uniós kormányok négyötöde támogasson egy ilyen határozatot. A huszonhét állam- és kormányfőből tizenhét az Európai Néppárthoz tartozik, amelynek alelnöke Orbán Viktor – jegyezi meg a cikk.
Balog kontrázik
A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című német konzervatív lap a januárban indított kötelezettségszegési eljárásokkal kapcsolatban az Európai Bizottságnak (EB) tett magyar javaslatokról számol be szintén szombati számában. A FAZ az Orbán közeledik Brüsszelhez című, a lap címoldalán kezdődő hírösszefoglalójában kiemeli: a budapesti vezetés hajlandó lemondani arról, hogy a kormány képviselői részt vegyenek a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának ülésein. Értesülések szerint – írja a FAZ – a kormány a vitatott kérdések egy részét törvénymódosítással javasolja rendezni, egyes esetekben pedig magyarázatokkal igyekszik eloszlatni az EB kételyeit.
A Tagesspiegel című német liberális lap A Duna menti mentegetőzők címmel a berlini magyar nagykövetségen a romák helyzetéről tartott csütörtöki pódiumbeszélgetésről számolt be. A szerző, Patrick Wildermann írása alcímében kiemelte, hogy Fliegauf Benedek Csak a szél című “romadrámájának” a Berlinale filmfesztiválon tartott bemutatója kapcsán “különös vita” zajlott a nagykövetségen. A szerző megjegyezi, hogy a film készítői közül senki nem volt jelen a “rendkívül kétes” rendezvényen, hozzátéve, hogy ez időpont-egyeztetési problémák miatt alakult így.
A cikkben az is olvasható, hogy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkózásért felelős államtitkársága 18 millió forinttal támogatta a filmet, és készített a romagyilkosságokról egy háttéranyagot, amelyet a bemutatót követő sajtótájékoztatón elhelyeztek az újságíróknak biztosított székeken – az alkotók és a Berlinale “idegen anyagok osztogatását nem kedvelő” szervezőinek “megdöbbenésére”. A pódiumbeszélgetésen az újságíró megkérdezte Balog Zoltán államtitkárt, ezt miért tették, Balognak azonban “fogalma sincs az ügyről”. Majd visszakérdezett: “Talán probléma, ha tényleg így történt?”
A háttéranyag a magyar bűnüldöző hatóságoknak a romagyilkosságok ügyében végzett munkáját “magasztalja”. Balog Zoltánról pedig a következőt mondja. A pódiumbeszélgetésen “egy kedvelt politikusi stratégiát alkalmazott: offenzív módon rámutatunk a problémákra, aztán pedig dicsőítjük tetterőnket, amely a problémák megoldásához szükséges.”
A cikk megjegyezi: a háttéranyagban és a nagykövetségi vitában egyaránt “elkeserítő” volt a “relativizáló hangnem”, amelynek használatával felhívják a figyelmet, hogy más országokban is történtek rasszista indítékból elkövetett erőszakcselekmények. “Ez igaz, és valóban botrány”, de az ilyen összehasonlításoknak csak az a célja, hogy eltereljék a figyelmet a magyarországi helyzetről – fogalmaz Wildermann.
