Megerősítette az Európai Unió Törvényszéke hétfőn kimondott ítéletében, hogy a Budapesti Erőmű Zrt. és az állami Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) között létrejött, hosszú távú villamosenergia-vásárlási megállapodás jogellenes állami támogatást tartalmaz.
Az uniós jogi testület luxembourgi székhelyén kimondott ítélet hozzátette: jóllehet a megállapodást Magyarország csatlakozása előtt kötötték, a csatlakozástól kezdve azt az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályok alapján kell vizsgálni.
A törvényszék ezzel az Európai Bizottság álláspontját támogatta, és teljes egészében elutasította a Budapesti Erőmű Zrt. által előterjesztett kereseteket.
Az Európai Bizottság azonban a magyar EU-csatlakozás után, 2005 novemberében eljárást indított, majd két és fél évvel később úgy határozott, hogy a megállapodások a közös piaccal összeegyeztethetetlen állami támogatásokat tartalmaznak.
A Budapesti Erőmű mind az eljárás indítására vonatkozó bizottsági döntést, mind a későbbi határozatot megtámadta az uniós bíróság előtt, és csatlakozott hozzá a Pannon Hőerőmű, az AES-Tisza Erőmű és a Dunamenti Erőmű is (utóbbi három beadvány esetében az uniós törvényszék még nem zárta le az eljárást).
A most kimondott ítéletben a bírák megállapították, hogy bár a megállapodásokat a csatlakozás előtt kötötték, nem szerepelnek a csatlakozási szerződésben az EU-ba lépés után is alkalmazandó állami támogatások között. Ezért azokat új támogatásoknak kell tekinteni, és az uniós joggal való összeegyeztethetőségét az Európai Bizottság Magyarország unióhoz való csatlakozásától kezdve vizsgálhatja.
A törvényszék helybenhagyta az Európai Bizottság azon következtetését, miszerint a megállapodások lehetővé tették a villamosenergia-termelők számára, hogy olyan gazdasági előnyökben részesüljenek, amelyekhez nem juthattak volna hozzá, ha az MVM a versenynek kitett piac szabályai szerint járt volna el.
A mostani ítéletben a törvényszék a visszatérítendő támogatás pontos összegének számítására is kitért. Leszögezte, hogy a számításnak “azon feltételek szimulációján kell alapulnia, amelyek mellett az MVM 2004. május 1. és a megállapodások lejáratának időpontja között akkor vásárolt volna villamos energiát, ha nem vonatkoztak volna rá a megállapodásokban foglalt megkötések”.
