A miniszterelnöki interjút „Az ember, aki ráijeszt Európára” felirattal címlapján harangozta be a Le Monde című , tekintélyes francia liberális napilap. A kormányfő a többi között elmondta, hogy az ideológia nem érdekli többé, az „értékek számítanak”, s azok nem változtak 1989 óta. “Ez a nemzet a szabadságharcosok nemzete, az 1848-asoké a Habsburg-dominancia ellen és az 1956-osoké a szovjet megszállás ellen. Ehhez a hagyományhoz tartozom”.
Populista?
A miniszterelnök politikailag magát az Európai Néppárthoz való tartozás alapján definiálja. Ez szerinte kereszténydemokrata orientációt jelent, kötődést a szabadsághoz, az egyéni felelősséghez és a nemzeti szuverenitáshoz. Arra a kérdésre, hogy populistának tartja-e magát azt válaszolta: “Ha az, hogy azt mondom az embereknek, hogy jobbá akarom tenni az életüket, azt jelenti, hogy populista, akkor igen. Ha Abraham Lincolnhoz hasonlóan, a nép által és a népért kormányozni, ezt jelenti, akkor igen”.
Akit buldózernek hívtak
A miniszterelnök a másfél év alatt elfogadott 365 új törvényt és az átfogó reformokat a helyzet súlyosságával indokolta. Amikor átvette a hatalmat “az ország a szakadék szélén állt”, amelyre a makrogazdasági mutatókon kívül – a több mint 7 százalékos államháztartási hiány és a GDP 80 százalékát meghaladó államadósság mellett – olyan más tényezők is utaltak, mint hogy 10 millió lakosra alig 2,6 millió adófizető jutott. Ezért nem volt szerinte vesztegetni való idő, és minden “demokratikus eszközt” fel kellett használni a “buldózer” tempóhoz. „De a buldózerünk mindig tiszteletben tartotta a KRESZ szabályait. Még akkor is, ha időnként próbáltam a KRESZ-en változtatni, mindig gondosan ügyeltem a törvények tiszteletben tartására” – mondta Orbán.
Kiút és konszolidáció
Az eladósodottságról szólva úgy vélte, hogy a nemzetgazdaság már közelít a kiúthoz. A végtörlesztéssel kapcsolatos banki tárgyalásait “politikai karrierje legkeményebb harcának” nevezte a miniszterelnök, miután “az egész nemzetközi banki közösséggel” találta magát szemben. Kijelentette, hogy politikája a középosztály megerősítését célozza. Ugyanakkor úgy látja, hogy a veszély nagyobb része már elmúlt, a konszolidáció korszakába kell lépni, s ezentúl “több idő lesz az egyeztetésre”.
A jegybank nehéz eset
A jegybank függetlenségét illetően megjegyezte: amikor átvette a hatalmat, ígéretet tett arra, hogy nem váltja le az MNB elnökét. Ugyanakkor szerinte nehéz összehangolni a kormány és a jegybank gazdaságpolitikáját, ami más európai országokban is létező vita. Elmondta, hogy a pénzügyminisztérium képviselője – szavazati jog nélkül – húsz éve részt vesz a jegybak monetáris tanácsának ülésein, de miután ezt most az Európai Bizottság illegálisnak találta, a kormány kész ezen a helyzeten változtatni.
Hillary Clinton, a felbújtó
A miniszterelnök elmondta, hogy a magyar médiumok 90 százaléka magáncsoportok, kétharmada pedig külföldiek kezében van, s eddig egyiknek a vezetője sem mondta neki, hogy gondjai lennének a médiatörvénnyel. Ironikusan megjegyezte, hogy először fordult elő politikai karrierje során, hogy egy nagyhatalom minisztere, nevezetesen Hillary Clinton amerikai külügyminiszter “törvénysértésre” ösztönözte azzal, hogy megkérte: lépjen közbe a Klubrádió ügyében, pedig a frekvencia elosztását szigorú előírás határozza meg. “Ha az amerikaiak vagy mások támogatni akarják a Klubrádiót, adjanak pénzt a rádiónak, hogy meg tudja erősíteni a pénzügyi vállalásait” – tette hozzá.
A mértékakadó liberális lap hétvégi külpolitikai mellékletében az interjú mellett kétoldalas elemzést közölt „Orbán metódusáról”, külön írásban foglalkozott az unortodox magyar gazdaságpolitikával, honlapján pedig „Meg kell erősíteni a párbeszédet az ellenzékkel” címmel Martonyi János külügyminiszterrel közölt interjút.
