A New York Times cikkében úgy fogalmaz a hétórás találkozó eredményéről, hogy az európai vezetők ígérete az új munkahelyek teremtéséről nagyrészt tartalom nélküli. A deficit kontroll alatt tartásának javaslata pedig jelenleg kevéssé tartja vissza a nagy hitelekkel küzdő államokat.
Az EUOBSERVER írásában egy eurokratát idéz, aki a hétfői brüsszeli csúcsot egy gótikus építményhez hasonlította. „Az EU megállapodása a katedrális oldalkápolnákkal a „buzgó” híveknek (Schengen vagy eurózóna tagok), de szükséges egy támpillér (ez az egyezség), miután egy tag (Nagy-Britannia) leállította az alapok javítását.”
Az Economist „Megegyezés, de mi végre” címmel közölt írást a csúcstalálkozóról. A szerző úgy véli, az, hogy két hónap alatt tető alá tudtak hozni egy szerződést, ráadásul hétfőn is viszonylag gyorsan megegyezésre jutottak a tagországok (valamivel este 10 előtt lett vége az eseménynek) azt mutatja, hogy az EU képes gyorsan is megállapodásra jutni, ha megvan a politikai akarat. „De megvalósítottak a vezetők bármi hasznosat, hogy meggátolják a válságot?” – teszi fel a kérdést a lap. „A megállapodás – amelynek neve stabilitási, együttműködési és irányítási szerződés a Gazdasági és Monetáris Unióban – fő célja a költségvetési egyensúly megszabásának szabályai a tagországok számára. „Ez egy hasznos rendelkezés lenne jó időkben. De sok aggodalmat vet fel egy széles körű válság alatt” – fogalmaz az Economist.
A brit Guardian szerint Németország menetrendje az euró megmentésére sikeres volt, mivel az EU vezetői megkötötték az új fiskális paktumot az egységes valutaövezetért. Azzal kapcsolatban, hogy végül Lengyelország kérésére bekerült, hogy az egyeztetéseken a nem eurózóna-tagok is részt vehetnek, egy, a lap által idézett diplomata úgy fogalmazott, hogy mindez csupán szimbolikus: pár nemzeti zászlóról és a lengyelek nemzeti büszkeségéről van szó. A lap ugyanakkor úgy fogalmazott: „Angela Merkel kancellár egy új szerződéssel a zsebében tért vissza Berlinbe, de még elszigeteltebbnek tűnt Európában a Görögországgal kapcsolatos kemény álláspontjával.”
Hétfőn megállapodtak az EU tagjai annak a szerződésnek a részleteiben, amely növeli a költségvetési fegyelmet a hozzá csatlakozó országokban. (A szerződés eredeti szövege PDF formátumban itt olvasható). Ezt az egyezményt elvben a 17 euróövezeti ország köti, de csatlakozhat hozzá a többi 10, eurózónán kívüli EU-tag is. A mostani csúcstalálkozón Nagy-Britannia és a Cseh Köztársaság kivételével mindegyikük a csatlakozás mellett döntött.
Az új szerződés aláírói egyebek között kiegyensúlyozott államháztartás folytatása mellett kötelezik el magukat, vállalják, hogy ezt kiemelt jogszabályba iktatják, és tudomásul veszik, hogy a küszöbök tartós átlépése szankciókat vonhat maga után. A szerződést a következő uniós csúcstalálkozón, márciusban aláírják.
