Az Európai Bizottság magyarországi irodájának vezetője az FN24-nek elmondta: határozott ígéretet kaptak arra, hogy határidőig választ kapnak a Magyarországgal szembeni kötelezettségszegési eljárás pontjairól. Ennek kézhezvétele után lehet tovább lépni. „Ha a magyar szabályozás összhangba kerül az uniós elvárásokkal, nem lesz értelme folytatni az eljárást, ettől azonban még messze vagyunk” – fogalmazott Szűcs Tamás, aki bízik abban, hogy a keddi Orbán-Barroso találkozó konstruktív légkörében folytatódnak majd a tárgyalások.
Szűcs Tamás hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottság senkire nem néz sanda szemmel, nincsenek háborús állapotok Magyarországgal szemben. Navracsics Tibor azon nyilatkozatára, amely szerint a Magyarországgal szemben folytatott fellépéssorozat egy idő után visszaüt annak kezdeményezőire, az EB irodavezetője úgy reagált, hogy a sajtóban valóban sok kommentár jelent meg, amelyek nagy része negatívan állnak a magyar kormány álláspontjához. Hozzátette azonban: „hadjáratról nem lehet beszélni, az Európai Bizottság nem folytat háborút sem Magyarország, sem más tagország ellen”.
A csirkéknek nincs közük az IMF-hez
Lapunk felvetésére, hogy a csirketartással kapcsolatos kötelezettségszegési eljárás megindítása ismét felkavarhatja az indulatokat, Szűcs Tamás emlékeztetett, hogy a csirkékkel kapcsolatban 13 állam ellen indult procedúra. „Ez rutin dolog, amely semmilyen összefüggésben sincs az EU és az IMF tárgyalásokkal. Ez állategészségügyi szabály, amely nem csak a csirkéket, hanem a tojásfogyasztókat is érinti” – mondta az EB magyarországi irodavezetője.
Politikai feltételek
Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter az m1 Az Este című műsorában azt mondta: Olli Rehn, az Európai Bizottság pénzügyi felelőse egy sajtótájékoztatón tett utalást arra, hogy ő a maga részéről politikai előfeltételeket is szükségesnek tart a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folytatandó tárgyalások megkezdéséhez, de ezt az álláspontot a magyar kormány hivatalos formában még nem kapta meg.
Szűcs Tamás emlékeztetett ezzel kapcsolatban, hogy Olli Rehn Fellegi Tamásnak már jelezte: a tárgyalások megkezdéséről szóló döntésnek két előfeltétele van, a központi bank és az igazságügyi rendszer függetlensége. Arra a korábbi pletykára, hogy ez kiegészülhet-e például a miniszterelnök távozásával, az irodavezető úgy reagált, hogy az értelmetlen felvetés lenne a Bizottság részéről, amelynek erre sem szándéka, sem mandátuma nincs.
Orbán nem lehet feltétel
A Political Capital vezető elemzője az FN24 kérdésére szintén aláhúzta, hogy Olli Rehn és Andor László is konkrétan beszélt arról, hogy vannak politikai előfeltételei a tárgyalások megkezdésének. Ezeket két témakörben fogalmazták meg, az egyik a jegybank, a másik a bíróságok függetlenségének kérdése. „Ezenkívül a sajtóban persze még számtalan értesülés megjelent arról, hogy mi lehet előfeltétel, csakhogy ezeket uniós részről semmiféle nyilatkozat nem támasztja alá. Azt pedig végképp nem lehet komolyan venni, hogy a kormányfő leváltását követelné az EU, ezt egyszerűen nem teheti meg, mint ahogy az is tévhit, hogy a Bizottság vagy az IMF diktálna gazdaságpolitikai programot a magyar kormánynak, éppen ellenkezőleg: ha elkezdődik a hiteltárgyalás, akkor a magyar kormánynak kell egy programot letennie és a tárgyalás annak alapján zajlik majd” – hangsúlyozta Juhász Attila.
Egyetért ezzel a Vision Politics vezető elemzője is. „Azt, hogy az EU előírná Orbán távozását, kizártnak tartom, részben mert nálunk nincs csődhelyzet, mint Görögországban, részben pedig mert Orbánnak stabil parlamenti többsége van, ellentétben például Berlusconival. Tehát mindössze arról van szó, hogy a Bizottság megpróbálja jogállamiságot, az alkotmányosságot érintő kifogásait is a hitelfeltételek közé emelni, voltaképp azért, mert más eszköze nemigen van ezek kikényszerítésére” – mondta Lakner Zoltán.
