A virtuális térben kialakuló világháború különlegessége, hogy a támadók mindig a hátországot támadják, nem pedig ellenséges hackercsoportokat (ez technikailag amúgy is nehezen lenne kivitelezhető). A legtöbb esetben saját szakállukra, saját meggyőződésből támadnak, deklarált állami hátszéllel csak nagyon kivételes esetekben. Ha a civilek adatainak eltulajdonítását és felhasználást, valamint a különböző hatóságok rendszereinek feltörését megfeleltetjük a háborúnak, akkor ezt az analógiát alkalmazva a fegyverkezési verseny szerepét átveszi a titkosítási verseny. A titkosítás, a feltörhetetlenség azonban egy ponton véget ér. Ha sikerül megalkotni a kvantumszámítógépet, az információkezelés nem lesz képes tovább fejlődni, ez a csúcs, a gyakorlatilag és elméletileg is feltörhetetlen kódolás megalkotása. Bővebben:
Névtelen hadsereg
Csütörtökön az Anonymus-csoport feltörte az Európai Parlament honlapját. A támadás pár perccel azután történt, hogy az Európai Unió huszonkét tagállama aláírta a szellemi tulajdonjogokat védő hamisítás elleni kereskedelmi megállapodást, ismertebb nevén az ACTA-egyezményt (Anti-Counterfeiting Trade Agreement – Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodás). A szervezet már az elfogadás előtt videóüzenetben figyelmeztette az európai döntéshozókat, ne írják alá az egyezményt, különben…
A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) honlapján közzétett közleményében hangsúlyozza, hogy a megállapodás korai változatával ellentétben annak végleges változata már nem írja elő, hogy az egyezményhez csatlakozó országokban kötelező lenne felfüggeszteni azoknak a felhasználóknak az internetkapcsolatát, akik szerzőijog-sértést követnek el, azaz például egy film, zene vagy szoftver kalózmásolatát töltik le onnan. A hamisítás ellen küzdő magyar szervezet szerint az ACTA-hoz való csatlakozás a hazai jogszabályok módosítását nem teszi szükségessé, mivel a megállapodásban vállalt kötelezettségeket a jelenleg hatályos törvények is tartalmazzák.
Az Európai Parlament, 2010 márciusában még nagy többséggel leszavazta az Egyesült Államok által erőltetett egyezményt. Csütörtökön viszont már 22 tagállam, köztük Magyarország is aláírta a megállapodást. Ciprus, Észtország, Németország és Szlovákia, viszont nem adta a szignóját a jogvédő szervezetek által évek óta kritizált dokumentumot.
Az Anonymus júniusban betört már a Sony elektronikai nagyvállalat rendszerébe a Fox.com honlapjára, feltörte a CIA oldalát, később pedig a Nemzetközi Valutaalap számítógépes rendszerét és megbénították a spanyol rendőrség honlapját is. 2010 decemberében pedig egy romániai magyar, a 26 éves Butyka Róbert törte fel a NASA honlapját.
Rakéták helyett egyelőre adatcsomagok
Ezek a hackertámadások is abban az egyre táguló háborús övezetben zajlanak, mely a szárazföldről, vízről, levegőből lassan, de biztosan költözik át a virtuális világba. A Közel-Keleten már hadbavonult Szaúd-Arábia és Izrael is. Január elején egy szaúdi hacker, akit xOmar 0-ként ismert meg a világ, több tízezer izraeli bankkártya számát és a hozzájuk tartozó érzékeny információkat osztott meg a világhálón. Az esetet Danny Ayalon izraeli miniszterelnök-helyettes terrorista tevékenységként értékelte és ennek megfelelően terrorellenes válaszcsapást helyezett kilátásba. Ez nem sokat késlekedett, bár az ellenakciót végrehajtó izraeli hackercsoport szintén nem állami keretek között tevékenykedett. A támadás során szaúdi online vásárlói portálokról lopták el több ezer szaúdi vásárló adatait.
Azóta már az iráni-izraeli meccs is elkezdődött, szerdán különböző csoportok támadásainak eredményeképp két izraeli kórház weboldala sötétült el, valamint a Haaretz című izraeli napilap, illetve a The Marker gazdasági újság honlapját sem lehetett elérni egy ideig. Válaszul izraeli hackerek támadták meg az iráni Press TV weboldalát és az egészségügyi minisztérium két honlapját csütörtökön – írta a The Jerusalem Post című izraeli napilap internetes oldala. Három másik iráni weboldalt is feltörtek, ezeken izraeli zászlót ábrázoló képet, illetve angol nyelven írt, arabellenes szöveget helyeztek el.
Az online adatháború azóta sem hagyott alább, egymást követik a csapások és ellencsapások izraeli és arab, perzsa részről. Az Anonymus pedig csütörtökön megtámadta az EU több szervezetének honlapját, valamint a cseh és az olasz kormány hivatalos oldalát is. A politikai indíttatású internetes támadások az utóbbi időben jelentősen megszaporodtak és számos esetben civil célpontok adatai ellen is irányulnak.
Gyaraki Richárd informatikai szakértő, fizikus a Hír24-nek elmondta, egy precíz hackertámadás mindig az információszerzéssel kezdődik, tudni, ismerni kell azt, amivel szemben állunk. Ezután jöhet az adott rendszer (olykor szembeötlő, alapvető) hibáinak alapos felkutatása. „A leggyakoribb gyengeség maga az ember, az emberi tényező, de vannak felhatalmazási problémák is a titkosítási protokollokban. Az utolsó szakasz maga a támadás, egy úgynevezett MITM (Man In the Middle) offenzívát kell végrehajtani, hogy a feltárt résekben lévő lehetőségeket fel lehessen használni. Ekkor csatlakozunk az oldalra, hálózatra, szerverre. Egy ilyen hackertámadáshoz azonban jó adag kitartás, átlátó, rendszerező ismeret szükséges, valamint megfelelő eszközök és számítási kapacitás”- tette hozzá.
A kvantumszámítógép jelenti az információkezelés evolúciójának végét
A civil vonatkozású támadásokról Gyaraki Richárd úgy vélekedett, az izraeli-arab háborúhoz hasonló támadások magyar viszonylatban is előfordulhatnak. „Emlékezzünk csak meg a tavaly december végi magyar bankkártyákat is érintő támadásokról, ahol tízezrek nem tudták használni a kártyáikat internetes vásárláshoz az adatlopás után”. A pénz a szakértő szerint csak azért nem “veszett el”, mert az RSA algoritmus másolás elleni rendszere szerencsésen közbeszólt. Bármit is jelentsen ez, az eset így is bosszúságot okozott, de így legalább a tolvajok nem tudtak hozzáférni más vagyonához. Hozzáteszi ugyanakkor, hogy nem csak a bankrendszer, de bármely más rendszerünk is támadható.
A szakértő szerint a következő nagy háború matematikusok és informatikusok nélkül nemhogy megnyerni nem lehet majd, de még hadba vonulni sem lesz érdemes. Egyértelmű fejlődés előtt áll ez a tudományterület, akár etikus, akár etikátlan oldalról nézzük. A nagy küzdelmek jelenleg is a legtitkosabb módon, a színfalak mögött zajlanak, a cél pedig a titkosítás szent grálja, a kvantumszámítógép. A szakértő szerint a szerkezet létrehozásakor leáll a jelenlegi ismereteink szerint az információkezelés (előállítás, megosztás-transzport-kódolás, tárolás) evolúciója. Aki előbb szert tesz egy kvantumfizikai elven működő gépre, az totális kontrollt gyakorolhat a másik oldal felett. A tudományos világ hivatalosan nem ismer még ilyen működő berendezést.
