Az unió foglalkoztatásért és szociális ügyekért felelős biztosa szerint egyértelmű az irány Európa jövőjét illetően. Mint Andor László a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) pénteki rendezvényén elmondta: az eurózóna stabilitása érdekében több közösségi hatáskörre van szükség, az erről való megállapodást pedig nem csak a közös fizetőeszközt használó tagoknak, hanem egy szélesebb körnek kell megkötnie. Szerinte fontos az együttműködés erősítése, különben a szétesés látszatát keltenék. Azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy Görögországot kizárják-e az eurózónából, vagy hogy az 2-3 részre eshet-e, Andor László kiemelte: fontos, hogy az EU egyesítő projekt legyen, ne pedig megosztó, ezért el kell kerülni Görögország kiválását.
Az EU-t sújtó válsággal kapcsolatban Andor László elmondta, hogy a görög válság kapcsán nyilvánvalóvá vált, hogy az a nem jól kidolgozott konstrukcióra és a nem jól végrehajtott szabályokra volt visszavezethető. Hozzátette: nincs egységes álláspont a megoldásra, de a helyzet súlyos.
Fél csomag ment át Maastrichtban
„Miért jutottunk ide? Miért nem tudták, hogy a tervezési és végrehajtási problémák ide fognak vezetni?” – tette fel a kérdést Andor László. Az uniós biztos szerint a gond az, hogy a maastrichti szerződés időszakában nem sikerült a teljes csomagot elfogadtatni, ami egy tartós, stabil, fenntartható monetáris uniót hozott volna létre. „Nem volt például egységes pénzügyi szabályozás, nem volt meghatározva a költségvetési politikák szoros koordinációja sem. Anélkül fogadták el, hogy a lehetséges válságkezelési mechanizmus elemeit tartalmazta volna” – fogalmazott Andor László.
Hozzátette: 2007-2008-ban az egész világ belesétált egy pénzügyi válságba anélkül, hogy ennek kockázatát a szereplők felmérték volna. „Az EU-t ráadásul két válság is érintette: az általános pénzügyi, illetve az unió sajátos hibáiból származó. Ez sok rögtönzéshez vezetett, hiszen mivel az uniót felkészületlenül érte, a hiányzó elemeket sebtében kellett pótolni” – húzta alá Andor László, kiemelve, hogy még közel sem vagyunk a folyamat végén.
A megoldás azonban már alakulóban van: elindult a költségvetési politikák szoros koordinációja, a fiskális politika szabályozási eszközeinek nagy részét épp a magyar elnökség alatt fogadták el. Ez azonban az Európai Bizottság (EB) szerint még nem elégséges, olyan tűzfalakat is létre kell például hozni, amelyek megakadályozzák a válság terjedését, illetve olyan mechanizmusokra van szükség, amelyek ösztönzik a növekedést.
Nem bízunk már annyira az EU-ban
Andor László arra is kitért, hogy jelentősen megváltozott a politikai tér is: mivel meggyengült az uniós intézmények iránti bizalom, az az érzet, hogy az unió kezelni tudja a válságot.
„A pénzügyi válság kezelése eddig arról szólt, hogy Németország és más stabil országok fizetnek be, a periféria országai meg támogatást kapnak, cserébe pedig szigorú megszorítási politikát kell végrehajtaniuk” – fogalmazott a magyar uniós biztos. Az FN24 azon kérdésére, hogy miként értelmezhető Orbán Viktor azon strasbourgi kijelentése, hogy Magyarországnak nem kell Németország pénze, Andor László kifejtette: minden eurózóna tagországnak hozzájárulást kell fizetnie és minden erőfeszítés közös erőfeszítés. Ráadásul nem is a németek, hanem a hollandok fizetik be a legtöbbet.
Az uniós biztos azt is elmondta, hogy a most legnagyobb bajban lévő országok, mint Görögország, Portugália, Spanyolország, vagy Írország, korábban évtizedekig a kohéziós politikai kedvezményezettjei voltak, ez pedig megkérdőjelezi az uniós támogatások hatékonyságát. Ez, illetve az a gyakorlat, hogy a válság fékezése érdekében túl sok előzetes elemzés nélkül kaptak támogatást a bankok, míg például a szociális vagy az oktatási területről forrásokat vontak ki, szintén megingatja a bizalmat és nagymértékben bántja az emberek igazságérzetét.
Sikeres volt az Orbán-Barroso találkozó
Lapunk kérdésére Andor László sikernek értékelte Orbán Viktor és José Manuel Barroso keddi találkozóját. „Elindult egy feszültséggel és problémákkal halmozott időszak lezárása” – fogalmazott a biztos. Kiemelte: a megbeszélés órákig tartott és nem csak az eljárások miatt volt nagy jelentősége, hanem az ország megítélése szempontjából is. „Ez nem megoldás minden kérdésre, de fontos egy konfliktusos korszak lezárásához. Az pedig Andor értékelése szerint várakozáson felüli volt, hogy – szemben a decemberi állásponttal – a magyar kormányfő határozottan kiállt az új, közös európai szerződés mellett.
Ambiciózus tervek
Andor László kihangsúlyozta: a második Barroso-bizottság két éve alakult és már akkor hosszú távú terveket fogalmaztak meg az úgynevezett Európa 2020 tervben.
Ebben öt kiemelt célkitűzés szerepelt: a 20 és 64 év közöttiek foglalkoztatásának minimum 75 százalékosra emelése, az uniós GDP 3 százalékának kutatás-fejlesztésre fordítása, az éghajlat-változási és energiaügyi célkitűzések elérése, az iskolából kimaradók arányának 10 százalék alá, a diplomások számának pedig 40 százalék fölé emelése, végül a szegénység kockázatának kitettek számának 20 millió fő alá csökkentése. A magyar uniós biztos szerint ezek ambiciózus, de reális célok.
