Legkevesebb 34 újságírót börtönöztek be tavaly Kínában a “felforgatásra ösztönzésről” vagy “államtitkok felfedéséről” szóló “homályos” törvények alapján – derül ki a Human Rights Watch (HRW) nemzetközi emberjogi szervezet vasárnap közzétett éves jelentéséből.
A HRW szerint “a cenzúra általi korlátozások továbbra is fenyegetik azokat az újságírókat, akinek a cikkei nem igazodnak a hivatalos irányelvekhez”. A jelentés kiemeli Csi Csung-huaj (Qi Chonghuai) esetét, akit 2008-ban négy évre ítéltek zsarolásért, miután bírálta Santung (Shandong) tartomány kormányzatának a korrupcióját, majd a büntetést tavaly nyolc évre növelték.
A kínai sajtó már addig is szigorú ellenőrzését tavaly még tovább szigorították a kormány abbeli félelmében, hogy az arab világ tekintélyelvű rezsimjei elleni felkelések követőkre találhatnak Kínában. Júliusban felszámolták a Csungkuo Csingcsi Sipao (Zhongguo Jingji Shibao, Kínai Gazdasági Idők) című gazdasági napilap közvélemény-kutató szolgálatát, két másik, igen népszerű pekingi lap vezetőségét pedig leváltották.
A Human Rights Watch elítélte az újságírók elleni erőszakos cselekményeket is. Szeptemberben a nyílt utcán megölték Li Hsziang (Li Xiang) újságírót, aki egy nagy vihart kavaró étolajbotrány ügyében vizsgálódott: a 14 tartományra kiterjedő hálózat mintegy száz tonna olajat gyártott már használt, az éttermek mögötti csatornákból kikotort, illetve vásárolt olajmaradékokból.
