A hét közepén egyetlen nap alatt tíz forintot emelkedett a benzin ára. Nem kizárt azonban, hogy az elkövetkező hetekben tovább folytatódhat a növekedés. Bár a mostani emelés legfőbb oka a forint erőteljes gyengülése és az adóemelések voltak, az árat jelentős mértékben befolyásolja a kőolaj világpiaci ára is, amire pedig a nemzetközi politikai válság-gócpontok hatnak nem elhanyagolható mértékben.
Miközben itthon egyre hangosabb fogcsikorgatás visszhangzik mostanában a töltőállomásokon, de egyáltalán nem kizárt, hogy a jövőben már szentségelés is divatba jön, hiszen a benzin ára tovább növekedhet, még akkor is, ha esetleg mégsem lesz kiterjedt háborús konfliktus a Közel-Keleten. Bár Irán, az Egyesült Államok és Izrael között már csupán a szentlélek tartja vissza a kezeket a ravasztól, nem kizárt, hogy még sokáig izmosodhat, mi pedig így is pórul járhatunk. Ha viszont sikerül megegyeznünk az IMF-el és az Európai Bizottsággal, akkor akár még jelentősen csökkenhet is a benzinár 2012-ben.
Hegedűs Miklós, a Gazdaságkutató Intézet ügyvezető igazgatója a Hír24-nek elmondta, alaphelyzetben a benzin ára annak a függvénye, hogy mit hajlandóak megadni érte a fogyasztók. Ennek megfelelően általában a gazdasági növekedés mértékét követi. Most azonban hiába van gazdasági világválság, ez elsősorban a fejlett gazdaságú országokat érinti, míg az olyan fejlődő országok, mint Kína és India fogyasztása állandóan és dinamikusan növekszik, ez pedig nem teszi lehetővé az olajárak csökkenését.
A másik fontos tényező a valutaárfolyam és a kivetett adók emelése, véli a szakember. A múlt héten történt jelentős benzinár növekedés mögött például a gyenge forint, a dízel jövedéki adójának emelése, valamint az áfa emelés állnak közösen. A hazai benzinárakat 2012-ben is elsősorban a forint és a dollár keresztárfolyama fogja meghatározni.
Bár a hazai valuta állapota meghatározó és a benzinár nem követi szorosan a kőolaj világpiaci árát (2008-ban 50 dollárral drágább volt a hordónkénti ár, mint most, mégis 317 forint volt a benzin – jelenleg 423 forint egy liter), éves szinten mégis kéz a kézben járnak. Ez pedig azt jelenti, hogy ha a kőolaj hordónkénti ára egy nemzetközi konfliktus miatt újra meglódul, az a magyar benzintankokat is porosodásra ítéli. A kitermelés, a szállítás veszélybekerülése ugyanis szintén az árnövekedésnek kedvez.
Ez pedig nem kizárt, hiszen Irán egyre határozottabban lengeti be a Hormuzi-szoros lezárásának lehetőségét a vele szemben tervezett EU-s olajembargó bevezetésére válaszul. Habibulah Szadzsari, az iráni haditengerészet parancsnoka 3 hete gyerekjátéknak nevezte a világ olajszállító ütőerének elvágását. A válasz nem maradt el, az Egyesült Államok az elmúlt héten több alkalommal jelezte, pénteken pedig közvetlenül Irán vallási vezetőjének, Khamenei ajatollahnak juttatta el üzenetét: ha a perzsa állam lezárja a szorost, átlépi a ’piros vonalat’ és konkrét katonai válaszlépésekre számíthat. Az iráni rezsim harsány retorikájából világosan kiderül, hogy a támadást Izraelen torolnák meg, ez pedig iráni atomlétesítmények ellen elkövetett izraeli légicsapásokhoz, tehát a régóta gyülemlő feszültség kirobbanásával a konfliktus teljes eszkalálódásához vezetne.
A kőolaj ára soha nem látott magasságokba emelkedne, de ez sem tartana örökké, hiszen egy ilyen széleskörű nemzetközi konfliktus elhúzódása kevéssé valószínű. Másrészt az uniós előírás a 90 napos készlettartást ír elő, tehát egy elhúzódó válság idején sem maradnánk üzemanyag nélkül. Egy ideig feltehetőleg növekednének a benzinárak, de ezzel párhuzamosan nőnének az alternatív üzemanyagforrások kiaknázására irányuló fejlesztések, melyek a kőolaj fokozatos kiváltását célozzák.
Ha az Unió dönt az olajembargó meglépéséről Iránnal szemben, akkor a kieső olajtartalékokat nem lenne túl nehéz pótolni, hiszen az iráni olaj elsősorban Kínát, Indiát és Dél-Ázsiát látja el. A szoros lezárása esetén pedig ők vélhetően a szaúdi kasszához fáradnának. Ha lesz háború, ha nem, Magyarországon jelentősebb benzinár csökkenésre a közeljövőben ne számítsunk.
