A Meteorológiai Világszervezet (WMO) jelentése szerint bár az idei év csak a tizedik a forrósági rangsorban, a hasonlóan erős – a Csendes-óceán felszíni vizeinek lehűlését okozó – La Nina-jelenséggel kísért évek közül mindenképpen az eddigi legmelegebbnek számít.
A szakemberek úgy vélik, hogy a kormányok azonnali intézkedéseinek hiányában a globális hőmérséklet “rendkívül gyorsan” elérheti a két Celsius-fokos emelkedést, aminek visszafordíthatatlan következményei lehetnek az éghajlatra nézve. Környezetvédelmi szervezetek szerint egy ilyen forgatókönyv “pusztító hatással” lenne a szegényebb országok lakóinak életére és boldogulására.
A WMO szerint az eddigi tizenhárom legforróbb év mindegyike az elmúlt másfél évtizedre esett, olyan szélsőséges időjárási viszonyokat eredményezve, amelyek világszerte növelték az aszályokban és csapadékban gazdag időszakok gyakoriságát – olvasható a The Daily Telegraph című brit lap internetes kiadásában (www.telegraph.co.uk).
Észak-Oroszországban az év első tíz hónapjában a normálisnál 9 Celsius-fokkal magasabb hőmérsékletet is mértek. Az Északi-sark térségében pedig az elmúlt nyár folyamán teljesen eltűnt a jég az északkeleti és az északnyugati tengeri átjárók térségében.
A brit meteorológiai szolgálat (Met Office) szerint, amely a Kelet-angliai Egyetemmel együtt segített a WMO-jelentés összeállításában, az északi-sarki jég teljesen eltűnhet 2050-re. A Met Office munkatársaként dolgozó Dave Britton kifejtette, hogy bár a globális hőmérséklet évről évre változik, az adatok hosszú távú áttekintéséből egyértelműen látszik, hogy az átlaghőmérséklet emelkedett.
A klímacsúcs résztvevői célul tűzték ki annak megakadályozását, hogy a hőmérséklet több mint két Celsius-fokkal meghaladja az iparosodás előtti szintet: a mutatók már most 0,8 Celsius-fokkal magasabb értéket mutatnak az 1850-ben mért átlaghoz képest.
A 12 napos durbani tanácskozáson a 2012 végén lejáró kiotói jegyzőkönyv megújítása képezi a tárgyalások középpontját.