A mai az utolsó felvonása, az európai adósságválsággal kapcsolatos rázós találkozóknak. A nemzetközi sajtóban csak D-napnak nevezett szerdai találkozón döntenek többek között a görög adósság egy részének elengedéséről és fontos gazdasági reformokról a többi, nehéz gazdasági helyzetben lévő ország, például Olaszország esetében. Az európai bankrendszerrel kapcsolatban is jelentős változásokról dönthetnek az európai vezetők még szerda este.
Az EU-csúcs véget ért, a résztvevők semmitmondó rezümében beszéltek az Unió egységének útjában álló és az eurót veszélyeztető kihívások legyőzéséhez szükséges széleskörű összefogásról és szolidaritásról.
Az euróövezet 15 vezetőjének tárgyalása vette át a terepet. A résztvevők abban egyetértettek, hogy a külön, nemzeti szinteken a bankoknak biztosított segélyek már nem képeznek alternatívát, mint 2008-ban, ezért egy közös, uniós szinten lesz szükség a probléma kezelésére, határozotott koordinációval, feltételekkel, kritériumokkal és költségekkel. A cél a bankszektor iránti bizalom visszaállítása.
Megállapodtak az uniós vezetők az európai bankok feltőkésítésének szabályaiban – közölte szerda este Brüsszelben újságírókkal Orbán Viktor miniszterelnök.
A 27 EU-ország állam-, illetve kormányfőjének csúcstalálkozójáról távozva Orbán elmondta: Magyarországnak nem kell majd fizetnie más országok bajba jutott bankjaiért. A megállapodás értelmében ugyanis ha egy bank bajba jut, akkor először a részvényeseknek és a tulajdonosoknak kell helytállniuk, ha pedig az nem megy, akkor a nemzetállami költségvetéseknek. Ha ez utóbbi sem megy, csak akkor lehet európai pénzt igényelni, de ebben az esetben is olyan alaptól kell kérni a segítséget, amelyben Magyarország nem befizető.
Az AFP hírügynökségnek nyilatkozó, a tárgyalásokat jól ismerő forrás szerint Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia elnök személyesen tárgyal a bankok érdekképviseleti szervének, a Nemzetközi Pénzügyi Intézetnek (IIF) a szakembereivel annak érdekében, hogy megállapodás szülessen a görög adósságleírás mértékének és módjának kérdésében.
A forrás arról tájékoztatott: szerda estétől kezdődően az Európai Unió vezetői is készen állnak egyeztetni a bankokkal.
Korábban olyan hírek jelentek meg, hogy patthelyzet alakult ki az átfogó euróövezeti mentőcsomagról szóló tárgyalásokon a bankok képviselői és az euróövezeti szakemberek között, mivel az elfogadott 50 százalékos leíráson túl a bankok garanciát követelnek az áldozatvállalásért cserébe.
Szerda délelőtt kiszivárgott információk szerint a görög állampapírok névértékének 15 százalékát készpénzben kapnák meg a bankok, míg 35 százalékot új, 30 év lejáratú, 6 százalékos fix kamatozású görög államkötvényben.
A hírügynökség értesülései szerint a bankok nem látják biztosítottnak, hogy az új papírokat kifizeti Görögország, így azt várják, hogy az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) kapacitásainak terhére az euróövezeti államok vállaljanak garanciát ezekre az értékpapírokra.
Angela Merkel német kancellár az EU-csúcstalálkozóra már jó hírekkel érkezhetett. A Bundestag alelnöke tájékoztatta ugyanis a kancellárt, hogy a ház képviselőinek túlnyomórész igennel szavazott az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz, az eurózóna segélyalapjának kiterjesztésére. Merkel a szavazás előtt tulajdonképpen megfenyegette a német képviselőházat, azt állítva, hogy Európa a második világháború utáni legnagyobb kihívással áll szemben. „Ha az euró bukik, bukik Európa is” – mondta a német kancellár. Némi ökölharc után az olasz parlamentben is döntés született az európai vezetők által követelt gazdasági reformok elfogadásáról.
A találkozón borítékolható a túlóra.
