A német űrrepülési központ (DLR) szóvivője még azt sem tudta megmondani, hogy a ROSAT melyik kontinens fölött lépett a légkörbe. Az előzetes számítások szerint a 2,5 tonnás teleszkópnak valamivel több mint egyharmada ég el, a maradék 1,8 tonna pedig akár 30 darabra hullhat és csapódhat be a Földön.
A röntgentávcsövet olyan komoly hővédő burkolattal szerelték fel, amely megóvja a súrlódás hatására keletkező hőtől. A legnagyobb darab feltehetően az űrteleszkóp optikai rendszere lesz, maga a röntgentükör és tartószerkezete, amelynek egy része szénszállal megerősített kompozitanyagból készült. Ha az nem esik szét, önmagában is 1,6 tonnát nyom.
A ROSAT orbitális pályája az 53. északi szélességi foktól az 53. déliig terjedt, amely a Föld nagy részét lefedi. Ez azt jelenti, hogy a szonda darabjai Kanadától Dél-Amerikáig bárhova eshetnek.
Nincs egy hónapja, hogy heteken át izgalomban tartotta a Föld lakosságát egy kiszolgált amerikai műhold lezuhanása. Az Upper Atmosphere Research Satellite (UARS) távérzékelő műholdat 1991-ben bocsátották fel, s 2005 óta nem üzemelt. A hat tonna tömegű UARS szeptember 24-én Kanadától nyugatra, a Csendes-óceán felett hatolt át az atmoszférán, s nagy része el is égett a légkörben. Összesen csaknem 500 kilónyi törmelék érte el a Föld felszínét, 480-1300 kilométeres sávban szétszóródva az óceánban, távol a szárazföldtől.
