A The Sunday Times című brit lapnak a legnagyobb fejlett és felzárkózó ipari hatalmak (G20) párizsi pénzügyminiszteri tanácskozásához “közeli” források azt mondták, hogy Kína “jelezte készségét” több tízmilliárd eurós befektetésekre az adósságválságba jutott euróövezeti országokban, elsősorban infrastrukturális jellegű felvásárlások formájában. A kínai HNA légiközlekedési és szállodakonglomerátum például jó eséllyel megveheti az athéni nemzetközi repülőteret.
A lap forrásai szerint emellett kínai bankok növelnék szuverén adósságvásárlásaikat is a bajban lévő euróövezeti tagállamok megsegítése végett.
Kína azonban további költségvetési lefaragásokat és szerkezeti reformokat követel, mielőtt nagyobb mennyiségű tőkét szánna minderre. A The Sunday Times egyik forrásának megfogalmazása szerint Kína – mielőtt beleegyezne az euróövezeti gazdaságokon támadt rések betömködésébe – biztos akar lenni abban, hogy “Európa tudatában van e rések méretének, és abban is, hogy ezek a rések nem szélesednek tovább”.
A lap forrásai szerint a kínai segítség a Nemzetközi Valutaalap (IMF) közvetítésével juthatna el a rászoruló euróövezeti országokba.
Ehhez hasonló értesülést közölt a minap a Financial Times is. A londoni gazdasági napilap forrásai szerint nagy felzárkózó térségi országok keresik a módját annak, hogy miként tudnának gyorsan pénzt juttatni a IMF-nek az euróövezeti szuverén adósságválság elleni küzdelemhez.
Egy név nélkül idézett “európai illetékes” a Financial Timesnak kijelentette: Európában is egyre elterjedtebb az a nézet, miszerint az euróövezeti válság túl nagy probléma ahhoz, semhogy Európa egyedül meg tudná oldani. A válság megfelelő kezeléséhez amerikai és kínai pénzre van szükség, ami viszont az IMF bevonását jelenti – mondta a Financial Times forrása.
Az IMF nem kommentálta a lap értesüléseit, de a valutaalap kínai osztályának volt vezetője, Eswar Prasad elmondta: a felmerült javaslatok alapján a nagy felzárkózó piaci országok anélkül tudnák kisegíteni Európát, hogy közvetlenül euróövezeti államkötvényeket kellene vásárolniuk, mivel ezzel veszteségeknek tennék ki magukat.
Londoni pénzügyi elemzők már korábban kétségbe vonták, hogy az euróövezet Kínától remélhetne közvetlen nagyszabású államkötvény-vásárlásokat.
A Capital Economics, az egyik vezető londoni pénzügyi elemzőközpont szakértői által nemrégiben összeállított helyzetértékelés szerint nincs egyértelmű ok arra, hogy Kína miért vállalná önként az utolsó adósság-befektetői mentsvár szerepét “törlesztésképtelenséghez közeli” euróövezeti országok esetében. A kínai illetékesek “nem akarhatják azt a látszatot kelteni magukról, hogy a nép tőkéjét teszik kockára egy vesztes ügyért” – állt a Capital Economics londoni elemzésében.
A ház szerint Kínának egyértelműen érdekében áll az euróövezeti gazdaság és a pénzügyi rendszer stabilitása, ám ha Európa nem tudja megoldani saját problémáit, vagy ha éppenséggel az euróövezet valamilyen formában bekövetkező felbomlása szolgálná több tagállam hosszabb távú érdekét – ez egyébként a Capital Economics szakértőinek régen hangoztatott véleménye -, akkor “Peking nem fogja ennek útját állni”.
