Fotó: AFP
“Ez egy klasszikus lincsbíráskodás. Az ügyet meghamisították. Semmilyen bizonyíték nincs a bűnösségemre. Már meg kellett volna hozniuk a felmentő ítéletet, és véget kellett volna vetniük Ukrajna megalázásának. A show azonban folytatódik” – ezekkel a szavakkal fordult a bírósághoz Julija Timosenko szeptember végén, perének egyik utolsó tárgyalásán.
A kijevi Pecserszki kerületi bíróságon június végén kezdődött meg az ellenzéki vezető pere. A főügyészség azzal vádolja Timosenkót, hogy 2009-ben hivatali hatalmával visszaélve Ukrajna számára előnytelen feltételek mellett kötötte meg az orosz-ukrán gázszállítási szerződéseket, és ezzel több mint 1,5 milliárd hrivnya, vagyis mintegy 200 millió dollár kárt okozott az államnak. Az ügyész hétévi börtönbüntetés kiszabását kérte, és azt, hogy Timosenkót tiltsák el három évre bizonyos tisztségek betöltésétől, továbbá sürgette az okozott kár megtérítésének elrendelését.
Az augusztus 5-e óta őrizetben lévő volt kormányfő mindvégig tagadta, hogy bűncselekményt követett volna el. Azzal vádolja politikai ellenlábasát, Viktor Janukovics ukrán elnököt, hogy így akar megszabadulni tőle (a tavalyi elnökválasztáson szoros versenyben győzött vele szemben Janukovics). “Ami itt történik, az az ukrajnai diktatúra tökéletes példája” – mondta Timosneko, azzal vádolva az ügyészeket, hogy “hóhérok, akik ellenzéki politikus meglincselésére és megkínzására kaptak utasítást”.
A per megosztotta a volt szovjetköztársaság közvéleményét, és Janukovics-ellenes tüntetéseket váltott ki. Az Egyesült Államok és az Európai Unió szerint a per politikai indíttatású. Felszólították Viktor Janukovicsot a politikus szabadon bocsátására.
Az Európai Unió figyelmeztette Janukovicsot, hogy veszélybe kerülhet az unióval kötendő társulási szerződés aláírása, ha Timosenko börtönben marad. Herman Van Rompuy, az Európai Unió elnöke aggodalmát fejezte ki Julija Timosenko pere miatt, amelyet “súlyos ügynek” nevezett, és amelynek szerinte következményei lehetnek a Kijevvel folyó kereskedelmi tárgyalásokra. Stefan Füle, a szomszédságpolitika kérdéseiben illetékes EU-biztos is politikai motivációt valószínűsít az ellenzéki vezető elleni per mögött.
Deák András, a Közép-Európai Egyetem kutatási igazgatója szerint az Európai Uniónak igazi kihívás, hogy miként kezeljen “egy, a demokratikus normákat legalábbis burkoltan megkérdőjelező partnerállamot”, amely nélkül azonban nincs keleti partnerség, Ukrajna ugyanis a kezdeményezésben érintett legnagyobb ország.
