Külföld

Brüsszel kérte, de nem töröljük el a telekomadót

admin
admin

2011. 09. 29. 12:30

A távközlési szolgáltató cégeket sújtó, tavaly októberben bevezetett különadó eltörlésére szólította fel Magyarországot csütörtökön az Európai Bizottság.

Az uniós végrehajtó testület megítélése szerint ez az adó ellentétes a távközlési szektorra vonatkozó EU-jogszabályokkal, mert a szóban forgó adóból származó bevételeket a központi költségvetés használja fel, tehát nem arra fordítják, hogy azokból a távközlési szektor szabályozásának külön költségeit fedezzék.

Magyarország – olvasható a Brüsszelben közzétett állásfoglalásban – azon kötelezettségének teljesítését is elmulasztotta, hogy az érdekelt felekkel megfelelõ módon konzultáljon a távközlési szolgáltatókat sújtó terhek megváltoztatásáról.

A brüsszeli bizottság emlékeztetett arra, hogy a különadó mértékét az áfa nélküli bruttó bevétel alapján, 0 és 6,5 százalék között határozták meg.

Az Európai Bizottság úgynevezett indoklással ellátott véleményt küldött Magyarországnak, kérve a távközlési különadó eltörlését. Budapestnek két hónapja van arra, hogy tájékoztassa a végrehajtó testületet a foganatosított intézkedésrõl, amellyel eleget tesz a felszólításnak. Ha ezt nem teszi meg, az Európai Bizottság az Európai Bíróság elé viheti az ügyet.

A parlament 2010. október 18-án fogadta el – Lázár János és Rogán Antal fideszes képviselõk javaslatára – az úgynevezett válságadók bevezetését, amelyeket elõször 2010. decemberében kellett megfizetni.

Orbán Viktor az ezt megelõzõ héten jelentette be, hogy további válságadókat kívánnak bevezetni, amelyek a távközlési, illetve telekommunikációs, az energetikai szektort és a kereskedelmi áruházláncokat érintik 3 éven keresztül, már 2010-ben is. Akkor a kormányfõ azt mondta, hogy a távközlési szektortól 2010-2012 között évi 61 milliárd forintot, az energetikai szektortól évente 70 milliárdot, a kereskedelmi áruházláncoktól 30 milliárdot várnak.

Az elfogadott törvény szerint a távközlési tevékenységet végzõ társaságoknak az adóalap 100 millió forintot meghaladó, de 500 millió forintot meg nem haladó része után 2,5 százalék, az adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 5 milliárd forintot meg nem haladó része után 4,5 százalék, az adóalap 5 milliárd forintot meghaladó része után 6,5 százalék adót kell fizetniük. 100 millió forint alatt a távközlési cégüknek nem kell különadót fizetniük.

Tavaly október közepén, még a törvény elfogadása elõtt, Neelie Kroes informatikai és távközlési EU-biztos szóvivõje, Jonathan Todd Brüsszelben úgy nyilatkozott, hogy az Európai Unió érvényes elõírásai szerint a távközlési szektorban külön illeték csak azzal a céllal vethetõ ki, hogy az abból származó bevételeket az ágazat szabályozása során felvetõdõ költségekre fordítják.

A kormány másképp látja

Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivõje márciusban kijelentette, hogy a kormány álláspontja szerint a távközlési cégek különadója minden tekintetben megfelel az európai uniós jogszabályoknak.

A szóvivõ az Európai Bizottság határozatára reagált, amely szerint a jogsértési eljárás elsõ lépéseként a Bizottság hivatalos felszólító levél formájában tájékoztatást kér Magyarországtól a távközlésre tavaly októberben kivetett különadóról. A testület arról is határozott, hogy a Franciaország és Spanyolország ellen korábban indított hasonló eljárást az Európai Bíróság elé terjesztett keresettel folytatja.

Szijjártó Péter akkor azzal indokolta a távközlési különadó megfelelését az uniós elõírásoknak, hogy a közös teherviselés európai érték, és a távközlési cégek különadójának kivetésére éppen annak érdekében került sor, hogy az arányos és közös teherviselés valóban létrejöjjön.

Még nem úszta meg a Magyar Telekom

Az Equilor Befektetési cég szerint az távközlési adó a Magyar Telekom esetében 2010-ben 27 milliárd forintos kiadást jelentett, 2011 és 2012 vonatkozásában pedig gyakorlatilag azonos tétellel lehet kalkulálni. A cég felhívta a figyelmet, hogy az adó 2010-es bevezetése jelentõsen rontotta a részvények megítélését, hiszen az új adóteher miatt a korábbi 70 forintot meghaladó osztalék 50 forintra csökkent. Amennyiben az EB eljárását követõen valóban elbúcsúznánk ettõl az adónemtõl, az legalább 55 forintos többletet jelentene az árfolyamban.

Az, hogy a 2010-ben már befizetett összeget (27 milliárd forint, részvényenként 27 forint) visszakapná-e a Magyar Telekom, egyelõre még kérdéses.

Az EB döntés kapcsán az Equilor úgy vélekedik a távközlési szektor megszabadul ettõl a konkrét tehertõl, ugyanakkor a költségvetési egyensúly fenntartása miatt nem tartják kizártnak valamilyen más adó kivetését, amely a telekom cégek mûködési eredményét ugyan ilyen mértékben ronthatja.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.