A tárca szerint a felkérés egyértelműen a magyar EU-elnökség sikeres munkájának, és különösen a tripoli magyar nagykövetség válságidőszakban nyújtott kimagasló helytállásának az elismerése.
Az EU-nak nincs helyi képviselete Tripoliban, az Unió képviseletét a magyar nagykövetség látja el 2011. január 1. óta.
A líbiai válság februári kirobbanását követően a nagykövetség aktív szerepet vállalt uniós és nem uniós állampolgárok kimenekítésének összehangolásában, valamint a konzuli segítségnyújtásban. Emellett a nagykövetség hatékony fellépésének köszönhetően sikerült
elérni két amerikai, egy brit és egy spanyol állampolgárságú személy
szabadon bocsátását és hazatérését.
A tárca utalt arra, hogy a magyar nagykövetség az EU intézményi képviselete mellett – kétoldalú felkérés alapján – Görögország, Horvátország, Kanada, Olaszország és az Amerikai Egyesült Államok érdekeit is képviseli jelenleg Líbiában.
Martonyi János külügyminiszter májusban – amikor a magyar nagykövetség erőfeszítéseinek köszönhetően szabadult ki négy külföldi újságíró – azt mondta: a nagykövetség elsődleges feladata a jelenlegi helyzetben a humanitárius tevékenység, “addig ott is kell maradnunk, ameddig szükség lesz ránk”.
Mint arról az fn.hu korábban beszámolt: Moammer Kadhafi líbiai vezető az Európai Unió vezetőinek küldött üzenetében márciusban úgy fogalmazott, hogy Líbia kénytelen lesz feladni a terrorizmus elleni küzdelmet támogató erőfeszítéseit és megváltoztatni az al-Kaida nemzetközi terrorszervezettel szembeni politikáját, ha Európa nem támogatja és tagadja Líbia aktív szerepét az illegális bevándorlás elleni küzdelemben, illetve nem ismeri el Líbiát Észak-Afrika és egész Afrika stabilitásának garanciájaként.