A Velencei Bizottság, amely az Európa Tanács által létrehozott jogi szakértői testület, az új magyar alkotmány szövegének elemzése nyomán számos tartalmi kifogást is megfogalmazott.
Szájer József, az Európai Parlament néppárti frakciójának alelnöke már a vélemény hivatalos közzététele előtt blogbejegyzésben közölte, hogy Magyarország azt nem tudja elfogadni.
A Velencei Bizottság szakvéleménye megállapítja, hogy az új magyar alaptörvény a hatalmi ágak szétválasztásának, az alapvető jogok védelmének és a jogállamiságnak az elvére épül. Külön kiemeli: az alapvető szabadságjogok esetében a törekvés arra irányult, hogy azok összhangban legyenek a Magyarországot kötő nemzetközi előírásokkal, így az Európai Emberi Jogi Chartával és az EU alapszerződésével.
Bírálják ugyanakkor, hogy az alaptörvény megalkotásakor nem volt elég lehetőség a megfelelő nyilvános vitára, és nagyon szoros volt a határidő. Remélik, hogy az alkotmány alapján meghozandó törvények elfogadása “átláthatóbb és befogadóbb folyamat lesz”. Felszólítják az összes érintett felet, hogy saját politikai orientációján túllépve tanúsítson nyitottságot és építő szellemű hozzáállást, és “ténylegesen működjön együtt a folyamatban”.
A testület szerint aggodalomra ad okot, hogy kétharmados többséget igénylő sarkalatos törvénnyel akarnak szabályozni számos olyan kérdést, amit pedig a normális politikai eljárásmód alapján kellene rendezni. “A kulturális, vallási, erkölcsi, társadalmi-gazdasági és pénzügyi politikát nem kellene sarkalatos törvényekbe betonozni” – olvasható a dokumentumban.
A Velencei Bizottság szerint aggodalomra ad okot az is, hogy adózási és költségvetési ügyekben korlátozzák az Alkotmánybíróság hatáskörét, az állami költségvetés elkészítésében pedig kiemelt szerepet biztosítanak a Költségvetési Tanácsnak.
A szakértői testület szerint az egyén alapvető jogainak hatékony védelmét szolgáló garanciákat indokolt lenne az alkotmányban, és nem alsóbb szintű jogszabályokban rögzíteni.
A Velencei Bizottság szerint a megfogalmazott aggodalmakra választ lehet találni az új alkotmány jövőbeli értelmezése és alkalmazása során, “vagy pedig ahol ez szükséges, az alkotmány módosítása révén”.
